E sorok írója a mindennapi munkája során nemcsak a szomorú számadatokkal szembesül, hanem az ezek alapjául szolgáló áldozatokkal is.

Az embermentést hivatásszerűen vállaló feladata nem csupán a váratlanul keletkezett baj leküzdése, hanem annak lehetőség szerinti megelőzése is. A közlekedési balesetek során bekövetkező sérülések nagy részében a kinetikus energia meghatározó jelentőségű. A mozgó gépkocsiban lévő testen rendszerint több sérülés is keletkezik.

A fának ütköző autó az első karambolt az autó és a fa között szenvedi el, a másodikat a járműben ülő ember teste a gépkocsin belül, a harmadik ütközést pedig a testüregek fala és az ezen belüli szervek egymáshoz csapódása okozza.

Biztonsági öv nélkül már halálos lehet a 40–50 km/órás sebességnél történt frontális ütközés is. 100 km/órás gyorsaságú frontális karambol esetén olyan erők érik a gépkocsit, mintha 40 méter mélységű szakadékba zuhanna. Ütközéskor a biztonsági övet nem használó gépkocsivezető teste, medencéje és törzse előrecsúszik, a térd eléri a műszerfalat, aminek következtében a láb esetleg beszorul a műszerfal és a pedálok közé.

Ennek során térdtáji vagy térdkalácstörés, combcsont-, medence- és combnyaktörés is keletkezhet. A volán mögött ülő törzse az ütközés következő fázisában csípőben és térdtájon előrehajlik, így a fej előrelendülve vagy a szélvédőnek, vagy annak keretébe ütközik. Emiatt az arc, a homlok, a koponya, az agy és a nyaki gerinc sérülhet. Ezt követően a fej ismételten hátralendül, a nyak a mellkas előremozgása miatt hátrafeszül és a karosszériaelemekhez ütődik. A gépkocsivezető törzse a negyedik fázisban folytatja az előrehaladást, majd megakad a kormányon. A fej és a nyak ismét hátrahajlik, majd a kormány körül életveszélyes fej-, arc- és nyaki gerincsérülés keletkezhet. A mellkas és a has felső része is súlyos károsodást szenvedhet. A baleseti mechanizmus utolsó fázisában a nyak fennakad a kormányon vagy azon átfordulva az arc, a koponya, illetve a nyaki gerinc súlyosabb sérülései jöhetnek létre. Amíg nincs védelem, az áll az ötödik nyakcsigolya magasságában a mellkason megtámaszkodik: a nyaki gerinc újból megfeszül. Ez a folyamat a jobb oldali első ülésen ülőket még súlyosabban érinti. Hátul utazóknál az ütközés következtében kialakuló kinetikus energia a sérültet előrelendíti és az alsó végtagokon – zárt vagy nyitott helyzetük függvényében – súlyos medencesérülés, vápatörés, combcsontfejficam keletkezhet.

Természetesen a biztonsági öv használatakor is előfordulhatnak súlyos sérülések, amelyek az előbbiektől jelentőségükben eltérnek.

A biztonsági öv használata a halálos sérülések kockázatát csaknem 45%-kal csökkenti – a légzsák további 15%-os mérséklést jelent.

E részletezett baleseti mechanizmus egyes pillanatainak és drámai következményeinek elemzésével nemcsak a gépkocsibaleset során traumát elszenvedettek lehetséges sérüléseit ismerhetjük fel, hanem önmagunkat is nagyobb fegyelemre késztetjük.

A biztonsági öv bekapcsolásának ideje: öt másodperc! Ez túl rövid idő ahhoz, hogy az emberi sorsokat élethosszig megpecsételő testi fogyatékosság lehetőségét felvállaljuk.

Wawrzsák Zsolt
mentőtiszt