Az agyhártyák gyulladása jelentős fájdalmat okoz, ugyanis ilyenkor folyadékgyülem keletkezik, ami ingerli a fájdalomérző idegvégződéseket. Ez bekövetkezhet valamilyen kórokozó, általában vírus vagy baktérium hatására, illetve kialakulhat úgynevezett steril gyulladás is. Napszúrásban például a sugárzás és nagy meleg hatására ilyen steril agyhártyagyulladás jön létre, és újabb vizsgálatok szerint a migrén egyes típusainak hátterében is ez áll. A fejet ért ütések is hosszan tartó fájdalmat okozhatnak, valószínűleg ezek is az agyburkok bántalmával hozhatók összefüggésbe.

A tápanyag- és oxigénellátás, azaz a vérkeringés zavarai is fájdalmat okozhatnak. A migrén egy másik típusában a fájdalom mellett egyes erek tágulata és fokozott pulzációja igazolható. Az érelzáródás és az így kialakuló szöveti oxigénhiány is fájdalmas - valószínűleg ez is elsősorban az agyhártyák területén.

A térfoglaló folyamatok (vérzés, daganat) valamint minden, ami a koponyán belüli nyomásviszonyokat megváltoztatja, igen nagy fájdalomhoz vezet. Ennek oka az, hogy a csontos koponyában az agynak és a többi képletnek nincs igazán tere a kitáguláshoz, így még egy önmagában jóindulatú elváltozás is súlyos tüneteket okozhat. Itt is az agyhártyák azok, amelyek a húzást-nyomást elszenvedik.

A fej egyéb struktúráinak - szem, fül, fog, stb. - betegségei is többfelé kisugárzó fájdalmat okozhatnak, így ezeket is fejfájásnak élhetjük meg. Az agyidegek, és köztük leggyakrabban a háromosztatú ideg bántalma, neuralgiája is súlyos fejfájást okozhat.

A fent említettek természetesen csak ízelítőként szolgálhatnak, hiszen a fejfájásnak mint tünetnek könyvtárnyi irodalma van, a különféle típusú és eredetű fájdalmaknak puszta felsorolása is szinte lehetetlen.

[forrás: geographic.hu,2005.06.02.]