Keresztcsont, farokcsont

A keresztcsont két oldalán helyezkednek el a medence és a keresztcsont közötti összeköttetést biztosító igen feszes, minimális mozgást lehetővé tevő ízületek, melyeket nagyon erős tok és szalagok tartanak össze. A keresztcsont emellett - a gerinchez hasonlóan - védi a csont belsejében futó idegeket.

A farokcsont emberben csak egy csökevényes képződmény. Bizonyos szerepe azért van az idegek védelmében, és szalagok, inak is erednek, illetve tapadnak rajta.

A keresztcsont betegségeiről

A keresztcsont betegségeit többnyire fájdalom kíséri. Csak ha a kiváltó ok magában a keresztcsontban van, jelentkezik a fájdalmat középen. Ezért a betegek a keresztcsonti fájdalmat gyakran derékfájásként élik meg. Ha a kereszt- és a medencecsontot összekötő ízület beteg, ez a fájdalom rendszerint nem középen, hanem kissé oldalt jelentkezik.

A steril ízületi gyulladások a leggyakoribbak, és az elváltozás gyakran az egész szervezetet érintő reumatológiai megbetegedés, a Bechterew-kór első tünete. A gyulladások az ízület porcát, az ízületet bélelő belhártyát károsítják, és a fájdalom rendszerint hullámzóan, gyakran éjjel jelentkezik. Megfelelő vizsgálatokkal, speciális röntgenfelvételekkel, esetleg csontszcintigráfiával a megbetegedés korai stádiumában felismerhető. Ha a gyulladás fertőzéses eredetű, sebészi beavatkozásra lehet szükség.

A többször szült nőknél az amúgy feszes ízületek fellazulása, kóros, fájdalommal járó mozgása alakulhat ki. A probléma elsősorban lokális, konzervatív kezelést igényel. Miután a keresztcsontot a medencéhez erős szalagok rögzítik, extrém túlterhelés hatására a szalagokban fájdalmas megnyúlások, bevérzések alakulhatnak ki. A túlterhelés elmaradásával és némi kímélettel az elváltozás rendszerint spontán gyógyul.

A keresztcsont két oldalán, az ízületeknek megfelelő elhelyezkedésnél gyakran észlelhetők babszemnyi nagyságú, aránylag kemény zsírcsomók. Ha a zsír megduzzad (ennek gyakran hormonális oka van, és ez a kór döntően nők megbetegedése), az nagyon erős fájdalommal jár. A csomókba adott gyulladáscsökkentő szerekkel, fizioterápiával a panaszok jól orvosolhatók.

A keresztcsont közepén jelentkező tartós fájdalom esetén elsősorban (a szerencsére ritka) daganatra kell gondolni, és képalkotó eljárásokkal (röntgen, CT, MRI, szcintigráfia), illetve szövettanilag kizárni vagy igazolni.

A farokcsont környéki fájdalmakról

A farokcsont betegségeire is általában fájdalom hívja fel a figylemet. Az esetek döntő többségében valamiféle mechanikai behatás (nehéz szülés, fenékre esés) következtében alakul ki a kóros állapot. A betegek fő panasza az elsősorban üléskor jelentkező, jelentős diszkomfortérzéssel járó fájdalom. Röntgennel gyakran észlelhető a farokcsont törése után kialakult ún. álízület, vagy a keresztcsonthoz történő kóros elmozdulása, ficama.

Mivel üléskor a farokcsontra nehezedő nyomás okozza a fájdalmakat, a legegyszerűbb üléskor olyan szivacs ülőpárna használata, amelynek közepén lyuk van kialakítva. Ekkor a farokcsont (mivel nem érintkezik közvetlenül a székkel) nem kerül nyomás alá. Máskor helyi érzéstelenítő, súlyosabb esetben gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító szerek, ill. fizioterápia ajánlott.

Fontos tudni, hogy kereszt- és farokcsonti fájdalomhoz nagyon hasonló tüneteket tud okozni néhány, a környéken elhelyezkedő szerv (húgyvezeték, végbél, méh stb.) is. Ezért abban az esetben, ha felmerül annak legkisebb gyanúja, hogy a csontrendszeren kívüli oka van a panaszoknak, feltétlenül indokolt egyéb szakorvosi (sebészeti, urológiai, nőgyógyászati) vizsgálat, és persze kezelés.

dr. Kállay Miklós
ortopéd sebész