Talán kevés nő tudja, de a legenda szerint XIV. Lajos kíváncsiságának köszönhetik az asszonyok, hogy még ma is a hanyatt fekvő pozíció számít hagyományosnak a szülés közben. A Napkirály ugyanis mindent szeretett volna látni, ezért fektették fel a vajúdó Marie Antoinette-et egy asztalra - meséli Haas György, az Országos Bábaszövetség szóvivője. Szerinte csakis a szülészet férfiuralmának köszönhető, hogy ez azóta is így maradt. Az úgynevezett aktív szülés hívei ugyanis úgy tartják: a vajúdás, szülés alatti legmegfelelőbb testhelyzetet a nők ösztönösen ki tudják választani, ezért nem szabadna rájuk kényszeríteni semmit. A lehetséges pózok tárháza széles, ám ma Magyarországon orvosa válogatja, ki hagyja, hogy vajúdás közben négykézlábra álljon, leguggoljon vagy netán felálljon a páciense. Több helyen ugyanakkor a szülőágy mellett már van szülőszék, sőt kád is.

Vizes babák

Úgy harminc éve egy szülészorvos, Michel Odent a Franciaországban zajló "alternatív szülészeti forradalom" idején betett egy kádat a szülőszoba egyik sarkába. A víz nyugtat, lazít, ezáltal kellemesebbé teheti a vajúdást - gondolta. Aztán egyszer egy asszony nem szállt ki időben a vízből, és ott született meg a babája.

A vízben vajúdás magyarországi története 1995-ben kezdődött a budapesti Szent István Kórházban, ekkor került kád az alternatív szülőszobába. Azóta több száz asszony próbálta itt csökkenteni a szülés előtti fájdalmakat, néhányan pedig a kádban is szültek. A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium a kádban való vajúdást igen, ám a vízben szülést nem támogatja. Hozzá kell tenni: a víz alatti szülésről világszerte vita folyik, bár az eddigi kutatások azt mutatják, a víz bakteriális fertőzöttsége nem jelentős.

A "reformszülés" hívei azt vallják, orvossal szülni olyan, mintha gyermekgyógyászt hívnánk bébiszitternek. Vagyis: egy komplikációmentes szülésnél fontosabb szerepe van egy segítő, az anyával együttműködő bábának vagy szülésznőnek, mint egy döntési jogokat birtokoló doktornak. E gondolat szélsőséges megnyilvánulása az otthon szülés, amelynek helyzete Magyarországon jogilag nem rendezett, csakúgy mint a születésházaké sem. Ennek ellenére 2003-as adatok szerint százhatvanan szültek egészségügyi intézményen kívül, de szakmai segítséggel.

Egyébként az otthon szülésnek ott is vannak feltételei, ahol a törvény szabályozza. Így például csak olyan lakásban lehet szülni, ahonnan szükség esetén maximum húsz perc alatt el lehet jutni egy szülészeti osztállyal rendelkező kórházba. Az egészségügyi intézményen kívüli szülésnek az európai országok közül talán Hollandiában van a legnagyobb hagyománya.

Apás szülés: nem extra

Az apás szülés tíz évvel ezelőtt még a reformkategóriába tartozott, ma már azonban szinte természetes. Az egészségügyi törvényben is szerepel, hogy a szülésre az édesanya egy hozzátartozóját be kell engedni. Elutasításba ütközhetnek ugyanakkor néhány kórházban azok a leendő anyukák, akik férjük mellett dúlát is szeretnének maguk mellett tudni a szülőszobán. A dúla egyfajta asszonyi segítőtárs, aki testileg és lelkileg is felkészíti a nőt a szülésre.

A kórházak egy része esetében az apás szüléshez hasonlóan beágyazódott a mindennapi gyakorlatba az úgynevezett "rooming in", vagyis az újszülött és édesanyja közös kórterembe helyezése. Itt az anya a születést követő első óráktól maga gondozhatja csecsemőjét. A pszichológusok szerint nemcsak a születés utáni óráknak, de a perceknek is hatalmas jelentősége van az újszülött későbbi életére. Ezért kéri - több kevesebb sikerrel - sok asszony azt: még a köldökzsinór átvágása előtt, a szülés után azonnal helyezzék mellére gyermekét, hogy elkezdhesse a szoptatást.

Az Országos Bábaszövetség szerint összességében tíz alatt van azoknak a kórházaknak a száma, ahol a doktorok többsége és az osztályvezető főorvos is nyitott az alternatív módszerekre, s amelyek megfelelnek az Egészségügyi Világszervezet ajánlásának.

[forrás: magyarhirlap.hu, 2005.06.12.]