Évente körülbelül négyezerrel több férfi hal meg daganatos betegségben, mint nő, holott a megbetegedések számában csak ezer a különbség. Ennek egyik oka az, hogy a férfiak kisebb jelentőséget tulajdonítanak a megelőzésének, és gyakran késve kérnek orvosi segítséget. A Magyar Rákellenes Liga 2005-öt a férfiak évének nyilvánította.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a világon mintegy 22 millió rákbeteget tartanak nyilván. Évente 10 millió új esetet regisztrálnak, és mintegy 6 millió ember hal meg. A hatmillió elhunytból mintegy 3,5 millió férfi, de a megbetegedési arány is magasabb náluk. A férfiak körében gyakrabban fordul elő a tüdő-, a gyomor-, a nyelőcső- és a húgyhólyagrák.

A férfiaknál való nagyobb előfordulási és halálozási értékek főként a nem megfelelő megelőzéssel (prevencióval) magyarázhatók. Többet dohányoznak és több alkoholt fogyasztanak, mint a nők, a rákkockázat szempontjából többen dolgoznak közülük veszélyes munkahelyeken, és későn mennek orvoshoz is.

Hazánkban évente mintegy 33 ezer ember hal meg rákban, az új esetek száma ennek csaknem duplája (64 ezer). A férfiak halálozása évi 19 ezer, a nőké 15 ezer körüli, tehát évente körülbelül négyezerrel több férfi hal meg daganatos betegségben, mint nő. A megbetegedések számában ugyanakkor csak ezer a különbség.

Egy-egy daganatos megbetegedés kialakulásáért elsősorban az életmód - dohányzás, alkoholfogyasztás, táplálkozási szokások - a felelős, de 4-6 százalékban szerepük van a környezeti, munkahelyi eredetű rákkeltő anyagoknak is. Ugyanakkor a daganatokat 70-80 százalékban olyan környezeti tényezők okozzák, amelyek megfelelő prevencióval kivédhetők. A WHO rákkutatásra specializált ügynöksége, az IARC ugyanakkor 1978-ban még csak 18 vegyületet nyilvánított bizonyítottan humán rákkeltőnek, ma már mintegy 50 vegyületet szerepeltet ezen a listán.

Életmód és betegségek

• Dohányzás

A fiúk korábban kezdenek el dohányozni, mint a lányok, gyakran 10 éves koruk előtt kipróbálják a cigarettát. Jelenleg a középiskolás fiúk 46 százaléka dohányzik, míg a felnőtt férfiak 41, a nők 26 százaléka dohányos. A férfiak esélye a leszokásra kisebb, mert olyan kényszerítő erő, mint amilyen a nőknél például a gyermekvállalás, nem befolyásolja magatartásukat. Az igény, hogy letegyék a cigarettát, főként a középkorú férfiakban fogalmazódik meg, különösen amikor bekövetkezik az első vaszkuláris eseményük (szédülés, magas vérnyomás, agyérgörcs, infarktus). Ám ez az időpont sokszor már késő a daganatok kialakulása szempontjából. A dohányfüstben négyezer vegyi anyag található - ezek közül 60 rákkeltő.

Sajnálatos tény, hogy Magyarország világelső a férfiak tüdőrák-halálozását tekintve. A KSH adatai szerint míg az 1960-as években még csak körülbelül kétezer, napjainkban már nyolcezernél is több férfi hal meg évente tüdőrákban. Igaz, míg 1960-ban négyszer több férfi betegedett és halt meg ebben a betegségben, addig ma ez az arány - "köszönhetően" a nők körében is emelkedő dohányzásnak - csak 2,7-szeres.

A dohányzás visszaszorítása mellett a betegség időbeni felismerésének is rendkívüli a szerepe. Nagyon fontos lenne, hogy azok, akik legalább tíz éven keresztül dohányoztak, vegyenek részt mellkasröntgen-vizsgálaton. Bár világszerte keresik a tüdőrák szűrésének megfelelő módszerét, a mellkasröntgen segítségével is elérhető, hogy a nagy kockázatú egyéneknél, vagyis a dohányosoknál korábbi stádiumban fedezzük fel a betegséget.

Összességében a tüdőrákos betegek 20-22 százalékát tudják idejében megoperálni. De azok között, akiket tüdőszűrésen fedeztek fel, ez az arány 34 százalék, szemben azzal a 14 százalékkal, akik már panaszok miatt jelentkeztek az orvosnál.

• Alkoholfogyasztás

Ma Magyarországon 800 ezerre becsülik az alkoholisták számát, közülük durván 600 ezer a férfi. Az alkohol önmagában nem rákkeltő, de a szervezetben történő feldolgozása során rákkeltő anyagok keletkeznek, és a különböző italféleségek adalékanyagai is tartalmaznak ilyeneket. Az alkohol főleg a szájüregi, a nyelőcső-, a gyomor- és a májdaganatok kialakulásában játszik szerepet.

Az alkohol jó oldószere a rákkeltő anyagoknak, amelyek a táplálékokkal kerülnek a szervezetbe. Krónikus gyulladásos betegségeket okozhat a gyomorban, májban, hasnyálmirigyben, ezért az alkoholisták szervezetében a daganatot gyakran egyéb betegség előzi meg. Ezek közül a májrák jellemzően a májzsugor hatására alakul ki. A hasnyálmirigyrák viszonylag ritka, főleg férfiak betegsége, és gyakran szerepel az anamnézisben krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, amit a tömény alkohol fogyasztása okozhat.

A fej-nyaki tumorok legnagyobb csoportját a szájüregi daganatok képezik. Amíg Magyarországon 1948 és 2000 között a daganatos összhalálozás 2,8-szorosára emelkedett, addig a fej-nyaki tumorok által okozott halálozás közel 6-szorosára (1970-hez képest több mint négyszeresére, 1980-hoz képest kb. két és félszeresére). Ez alapján elmondható, hogy a fej-nyaki tumorok okozta halálozás nőtt a legdinamikusabban az elmúlt évtizedekben Magyarországon. Ez az arány Európában a legmagasabb. A férfi-nő arány 5-6 az 1-hez, a legveszélyeztetettebb életkor 45-65 év között van.

• Táplálkozás

A férfiak többsége már fiatal korában, 35-40 évesen túlsúlyos. A helyzet az életkor előrehaladásával rosszabbodik. Bizonyos daganatféleségek, a vastagbél, a végbél- és a prosztatarák kifejezetten a kövér férfiak betegsége.

A magas szérumlipid- és -koleszterinszint hajlamosít a rákos betegségek kialakulására. A vörös húsok fogyasztása különösen kedvez a bél- és a prosztatadaganatok kialakulásának.

A vastag- és végbél rákja 2003-ban Magyarországon 2787 férfi és 2311 nő halálát okozta. A Nemzeti Rákregiszter 2003-ban mintegy 9000 új megbetegedést tartott nyilván. Ezzel a gyakorisággal - a tüdőrák mögött és a prosztatarákkal együtt - a férfiak második leggyakoribb rosszindulatú daganatos haláloka volt, és a második helyen áll az európai rangsorban is.

Tekintetbe véve az elsődleges megelőzés és a klinikai onkológia korlátait, a rosszindulatú daganatok számát legígéretesebben a betegség mielőbbi felismerésével és kezelésével lehet csökkenteni; ennek eszköze pedig a tünet- és panaszmentes személyek szűrővizsgálata.

A fejlett országokban a prosztatarák a férfiak körében diagnosztizált negyedik leggyakoribb daganatos halálok. A prosztata mirigyeinek hámjából kiinduló kór az 50 évesnél idősebb férfiaknál fordul elő, jellemző módon 60-65 év között. Hazánkban évente 1400 esetet regisztrálnak, ez a szám a jövőben a férfiak lassan javuló életkilátásai miatt előreláthatólag jelentősen növekedni fog.

• Hátrányos fejlődés

Az iparosodott országokban a vegyipar fejlettségének arányában emelkedett és jelenleg is emelkedik a rákos betegségek előfordulásának gyakorisága. Az Egyesült Államokban 1973 és 1983 között készült reprezentatív epidemiológiai felmérések alapján összehasonlították a tüdőrák és a húgyhólyagrák előfordulását. Mindkét ráktípus kialakulásában valószínűsíthető volt a munkahelyi kitettség szerepe. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy a rákos megbetegedések látenciaperiódusa általában több mint húsz év, így nehéz kideríteni, vajon milyen szerepe volt-van a munkahelyi kitettségnek a daganat kialakulásában.

[forrás: origo.hu, 2005.06.26.]