Savproblémák, reflux, rekeszsérv

2005-07-01 17:39:33    

A népesség 30�40%-ánál jelentkeznek refluxos tünetek, de a betegeknek csak egyharmada megy orvoshoz. A tünetegyüttes a legváltozatosabb kombinációkban jelentkezhet, és a szimptómák nincsenek mindig összhangban a vizsgálati eredményekkel.

Rekeszsérv és refluxbetegség

A mellkasi és a hasi szerveket a rekeszizom választja el egymástól. A nyelőcső tehát a rekesz felett, a gyomor a rekesz alatt helyezkedik el.

A rekeszizom nyílásán át halad a nyelőcső a gyomor kimenetéig, az ún. kardiáig. Itt egy rugalmas izomgyűrű található, amely megakadályozza a gyomortartalom visszafolyását a nyelőcsőbe. A visszafolyást refluxnak hívjuk. Ijesztő elnevezés, mely mögött gyakran ártalmatlan elváltozás áll. Ha ezen a nyíláson át a gyomorkimenet, illetve a gyomor egy része a rekeszizom fölé kerül, rekeszsérvről (hiatus hernia) beszélünk.

Ennek kimutatására a gyomorröntgen vagy a gyomortükrözés alkalmas. Azonban, ha ezt a vizsgálatot elvégezzük, kiderül, hogy igen gyakran felfedezhető egy kis gyomorrészlet-beboltosulás – sérv is, ám anélkül, hogy az lenne felelős a beteg panaszaiért. Ennek oka nem ismert, leggyakrabban veleszületett hajlam, néha valamilyen hasi sérülés állhat mögötte.

Két formája van: nyelőcső melletti sérvről beszélünk, ha a nyelőcső-gyomor átmenet normális helyzetben van, míg ha a gyomor kifejezetten feljebb kerül a rekeszizomnál, csuszamlásos sérvről van szó. Kezelése csak panasz esetén szükséges – akkor is többnyire konzervatív módon, legtöbbször gyomorürülést fokozó vagy savgátló gyógyszerekkel. Műtétre ritkán van szükség, csak ha a gyomor jelentős méretű része kerül fel a mellkasüregbe.

Nem oka tehát, de azért gyakran társul együtt refluxbetegséggel. Az egész civilizált világban népbetegség az ún. savas reflux, amelynek során a gyomorsav ellenkező irányban halad, és a nyelőcsőben gyulladást, felmaródást, esetleg más súlyosabb elváltozásokat okoz. Bizonyos időszakokban még egészséges egyéneknél is előfordul.

A leggyakrabban előforduló tünet a gyomorégés és a savas visszafolyás a diagnózist már valószínűsíti, ám nem informál a betegség súlyosságáról. Szegycsont mögötti vagy egyéb mellkasi fájdalom a nem szíveredetű fájdalmak 40%-ában refluxeredetű. A tünetek másik fő csoportja nem emésztőszervi jellegű. Visszatérő légzési panaszok, rekedtség, köhögés, súlyosabb esetben nyelési zavarok, félrenyelés is jelentkezhet. A betegség további tünetei: hányás, vérzés; krónikus vashiányos vérszegénység esetén a rosszindulatú daganatot is ki kell zárni.

A kórkép lényege az alsó nyelőcsőgyűrű működési zavara. A gyomorban lévő magasabb nyomásviszonyok miatt ennek kell a visszafolyást megakadályoznia. Ismertek tónust csökkentő tényezők a zsírgazdag étrend, a szénsavas italok, a fűszerek, a koffein, a nikotin, valamint egyes gyógyszerek. Normális esetben az elernyedés célja, hogy a gyomorban lévő gázok eltávozzanak.

A savas reflux (orvosi neve egy rövidítés: GORB, azaz gastrooesophagealis reflux betegség) egészséges személyekben a védőfaktorok (nyálkahártya-ellenállás, jó gyomorürülés) miatt nem okoz panaszt vagy kóros elváltozást.

A fokozott gyomorsav-elválasztás egyértelműen hajlamosít refluxra. Ugyanakkor nem minden betegnél áll ez fenn. Különleges szerepet tulajdonítanak a nyombélből származó, hasnyálmirigynedvet, epesavakat tartalmazó nem savas (alkáliás) refluxnak.

A különféle vizsgáló módszerek mind másfajta információt nyújtanak. Alapvető az endoszkópos vizsgálat (gyomortükrözés) még akkor is, ha nem a refluxot mutatja ki, hanem a következményes gyulladást vagy annak szövődményeit.

A 24 órás savelválasztás mérésének jelentősége: a gyógyszeres kezelésének ellenőrzése és a sebészi esetek kivizsgálása. Egy vékony kis pH-mérő szondával pontos információt kapunk a refluxok időtartamáról. A további vizsgálatok (nyomásmérés, izotóptechnika, röntgen) kiegészítő jellegűek. A gyógyszerteszt szerint (ún. protonpumpa-gátló gyógyszer adása 1–2 hétig), ha e tünetek megszűnnek, nagy valószínűséggel reflux áll fenn. Ötven év felett, fokozott daganatrizikó esetén (ún. alarmtünetek: anaemia, hasi panaszok, hányás, fogyás, étvágytalanság) nem alkalmazható. A szubjektív panaszok értékeléséhez kérdőíves módszert is kidolgoztak, de ez nem terjedt el.

Alapvetően figyelembe kell venni azonban, hogy a tünetek és a talált elváltozások súlyossága nem mindig fedi egymást.

A reflux szövődményei a vérzés, a szűkület, a nyálkahártya átépülése és a daganat.

A nyelőcső sérült nyálkahártyáján felmaródások, fekélyek alakulhatnak ki, melyekből (általában nem súlyos) vérzés származhat. Egyes tabletták bevétele is előidézheti a betegséget. A tünetmentes, de hosszú ideje fennálló reflux következménye a szűkület, melyet nyelési zavarok, félrenyelés, vérzés kísérhet. Ha az endoszkópos tágítókezelés eredménytelen, refluxgátló műtét jön szóba.

A nyelőcső alsó részén az elpusztult laphámot gyomornyálkahártyára jellemző hám helyettesíti. Ezt Barett-nyelőcsőnek nevezik. Ekkor a daganat kifejlődésének kockázata jelentősen megnő. Ha az endoszkópos anyagvétel gyanús sejteket mutat, felmerül a műtét szükségessége. Újabban ez lehet a nyálkahártya endoszkópos-lézeres eltávolítása.

A reflux súlyossági stádiuma szabja meg a kezelés irányát, melynek az ún. Savary-Miller beosztás szolgál alapul, amely az endoszkópos elváltozások súlyossági fokozatait jelzi.

A fenntartó gyógyszeres kezelés alapelve a lépcsőzetes terápia redukció, tehát fokozatosan enyhébb savgátló gyógyszerre való áttérés.

Az antireflux műtét előfeltétele a megfelelő kivizsgálás (légúti betegség irányában is) és a féléves gyógyszeres kezelés eredménytelensége. A beteget tájékoztatni kell az esetleges szövődményekről vagy a műtétet követő panaszokról.

Újabban az antireflux műtét gyakorlott kézben ún. laparoszkópos (hastükrözés) eszközzel a kisebb műtéti kategóriába tartozik.

A rekeszsérvnél és a refluxbetegségnél tehát szoros együttműködésre van szükség a háziorvos, az emésztőszervi belgyógyász szakorvos (gasztroenterológus) és a sebész között.

dr. Székely György
gasztroenterológus

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!