Bizonyos allergének szerkezete hasonlít egymásra, különösen rokon növényfajok esetében. Ekkor a hasonló allergénekre egyformán reagál a szervezet: ezt nevezzük keresztallergiának, keresztreakciónak. Az allergének hasonlósága miatt keresztreakció léphet fel egyes pollenek és bizonyos élelmiszerek között is.

Magyarán, ha valaki érzékeny a parlagfű pollenjére, amelynek jellegzetes tünetei a szemviszketés, orrdugulás, néhány év múltán megfigyelheti, hogy ha dinnyét fogyaszt a pollenszezonban, szervezete ugyanúgy, esetleg sokkal komolyabb tünetekkel reagálhat.

Mi a magyarázat?

Az egyik álláspont szerint bizonyos növények pollenjei bár "első ránézésre" egymástól teljesen különbözőek - kémiai szerkezetükben mégis hasonlók. A keresztallergia másik magyarázata az, hogy az embert nem lehet részletekben vizsgálni. Számos allergiás betegnél megfigyelhető, hogy az allergia fennállásának időtartamával párhuzamosan nő a tünetek erőssége. Például akinek májusban kezdődött a virágpor-allergiája, néhány év elteltével lehet, hogy már áprilisban jelentkeznek a tünetei, esetleg augusztusban újrakezdődnek. Előfordulhat az is, hogy a korábban csak egy bizonyos virágporra allergiás betegnél később már többféle virágpor, esetleg a macskaszőr is kivált hasonló reakciókat. Jó tudni, hogy minél több pollenre érzékeny valaki, annál nagyobb a keresztreakciók kialakulásának veszélye.

Általában az allergia kialakulásánál fontos megemlíteni az örökletességet, ám nem elhanyagolható szempont a hajlam betegségbe fordulásánál a lakókörnyezet, illetve a túl sok mesterséges élelmiszer fogyasztása sem. A negatív gyermekkori tényezők is erősíthetik a pollenérzékenység kialakulásának veszélyét: ilyen például a dohányzó szülő vagy a túl korai hozzátáplálás.

Védekezzen ellene!

Jelenleg hagyományosan kétfajta kezelési módszert ismerünk, amelyikből az egyik, úgy tűnik, vissza is tudja fordítani az allergiát. Ez a módszer az ún. immunterápia, melynek lényege, hogy az emésztőrendszeren keresztül vagy injekció formájában a kárt okozó polleneket viszik be a beteg szervezetébe, a beavatkozás hatására a kisiklott immunműködés normalizálódhat.

A másik lehetőség a gyógyszeres kezelés: ez az orvostudomány és a gyógyszeripar mai fejlettsége miatt rendkívül széles skálán mozoghat. A betegség kialakulásának pszichológiai háttere is lehet, de fordítva ugyanígy igaz: a rossz állapotban lévő allergiás betegnek könnyebben romlik a pszichés állapota. Éppen ezért a legelterjedtebb allergiát kezelő gyógyszerek, az antihisztaminok a központi idegrendszerre is hatnak. Az allergia gyógyításában ugyanakkor a legnagyobb szerepe a felvilágosításnak van, valamint annak, hogy betegnek és orvosnak legyen ideje és módja hosszasan és aprólékosan megbeszélnie a problémát.

A leggyakoribb táplálékallergia-típusok

• Tehéntej-érzékenység: életkortól függően 0,58%.
• Tojásallergia: gyermekeknél 1,5%, felnőtteknél 1%.
• Hallal szembeni érzékenység: főleg a tengerparti országokban gyakori. (Édesvízi halakkal szemben a túlérzékenység ritka.)
• Rákok és más "tenger gyümölcsei": a megnövekedett fogyasztás miatt egyre többeknél váltanak ki allergiás reakciókat. A hal és a rák proteinjei erős allergének, sőt a konyhai előkészítésük során alkalmazott fűszerek és élelmiszer-adalékok is okozhatnak allergiás reakciót.
• A növények közül gyakori allergének: a földimogyoró, a dió, a mogyoró és a szója.
• A kenyérgabonák közül a búzaliszttel szembeni túlérzékenység a leggyakoribb, míg a pékek gyakori asztmás megbetegedését a kelesztés során használt alfa-amiláz okozza.

[forrás: életforma.hu, 2005.08.09.]