Közismert tény, hogy a passzív dohányzás, a környezetünkben lévő cigarettázók füstjének a belélegzése nemcsak kellemetlen érzés, hanem valóságos veszélyt is jelent az egészségre. Azt viszont már kevesebben tudják – akármilyen meglepő is –, hogy a mindenki által –élvezhető– füst több káros anyagot (szénmonoxidot, nitrogén-oxidokat) és rákkeltő vegyületet (kátrányt, benzolt) tartalmaz, mint a dohányos által beszívott.

A veszélyeztetettség

A passzív dohányzás természetesen annál veszélyesebb, minél többet van a –szenvedő fél– füstölgő barátainak társaságában. Ismerünk azonban egyéni tényezőket is, amelyek különösen hajlamossá tehetnek a dohányzás okozta megbetegedésekre.

Ezzel kapcsolatban elsősorban az anyaméhben fejlődő magzatot kell megemlíteni, de a szívbetegek és a légzőszervi panaszokban szenvedők is jól teszik, ha különösen óvakodnak a füsttől. Kisgyermekek esetében a hirtelen csecsemőhalál bekövetkezése, a hörghurut, az asztma és a fülgyulladás kialakulása írható sok esetben ennek a környezeti ártalomnak a számlájára. Felnőttek esetében 25 százalékkal nő a szívbetegségek fellépésének kockázata. A passzív dohányzás nyomán fellépő halálesetek elsősorban a szív koszorúsereinek a megbetegedésére vezethetők vissza, azonban a rákbetegségek, elsősorban a tüdőrák gyakoribb előfordulása is megfigyelhető a veszélyeztetett személyek körében.

Egyre kisebb tolerancia

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a fenti szomorú adatok egyre közismertebbek lesznek, így mind többen nyilatkoznak úgy, hogy zavarja őket a dohányzás, egyes felmérések szerint még a szenvedély rabjainak majdnem a fele is utálja (mások) füstjét!

Másik, viszonylag új jelenség, hogy a fiatal nemdohányzók is egyre inkább és egyre több helyen intoleránsak a –bagósokkal– szemben. Franciaország például a dohányosok egyik utolsó mentsvára a nyugati világban, de a megkérdezettek majdnem kétharmada újabban már ott is pártolná a nem dohányzók védelmét szolgáló törvények szigorítását.

Mi a megoldás?

–Varázsütésre– természetesen nem oldódik meg a probléma, de aktívan kell tenni ellene. Fontos betartani és betartatni a szabályokat, melyek közül igen fontos az, amelyik azt írja elő, hogy közintézményekben, munkahelyeken csak az erre kijelölt helyen szabad –füstölögni–!

Tapasztalatok szerint legjobban a közlekedési eszközökön tartják be az előírásokat, a legrosszabb a helyzet persze a bárokban és kávézókban.

Alapszabály, nem illemszabály: zárt térben sose fújjuk egymás arcába a füstöt, főképp, ha nemdohányzó is van a társaságban. A gyerekeket, időseket, betegeket pedig különösen kíméljük – ha már magunkra nem vigyázunk!

[forrás: Galenus]