A daganatok távoli hatásai nem pontosan tisztázottak. Előfordul, hogy a daganat hormont vagy hormonszerű anyagot termel. Ilyenkor olyan tünetegyüttes alakul ki, amely a megtévesztésig hasonlít valamely belső elválasztású mirigy betegségére. Egyes tüdődaganatok például ACTH nevű hormont termelnek. Ez az anyag – amelyet normális körülmények között az agyalapi mirigy szigorúan szabályozott körülmények között termel – serkenti a mellékvesekéreg működését. A kialakuló tünetegyüttest Cushing-szindrómának nevezik, amely jellegzetes, főleg a törzsön jelentkező elhízással, magas vérnyomással, cukorbetegséggel jár.

Más hormonok vagy hormonszerű anyagok is emelhetik a vérnyomást és a vércukorszintet, de az is előfordul, hogy a ráksejt által termelt anyag hatására a vércukorszint hirtelen csökken, ami szédüléssel, remegéssel, ájulásérzéssel és éhségérzettel járó rosszulléteket okoz.

A daganatsejtek az immunrendszert is befolyásolják. A leggyakoribb eset az, hogy az immunrendszert túlságosan lefoglalja a ráksejtekkel vívott küzdelem, így nem marad energiája megbirkózni a behatoló kórokozókkal. Ilyenkor fertőzések, gyulladások, többek között az igen fájdalmas szájnyálkahártya-gyulladás vagy övsömör alakulhat ki.

Az is lehetséges, hogy a rákos sejtek olyan anyagokat termelnek, amelyek a vérárammal más szervekbe eljutva a szervezet saját sejtjei ellen indítanak meg ellenanyag-termelést. Az ilyen autoimmun jellegű paraneopláziás szindróma gyakran érinti az idegrendszert, és leggyakrabban tüdő- vagy petefészekrák következménye lehet.

Az idegrendszeri tünetek meglehetősen változatosak lehetnek. Felléphet egyszerű hangulatváltozás, hangulatingadozás, de a ráksejtek okozhatnak görcsrohamot, mozgáskoordinációs zavart is, szellemi leépülést, a leggyakoribb azonban az izmok, végtagok gyengesége.

Ha a ráksejtek által termelt anyag vagy az autoimmun reakció a környéki idegeket támadja meg, akkor a beteg zsibbadást, bizsergést érez, reflexei és izmai fokozatosan gyengülnek. A szemizmok gyengülése következtében csüng a szemhéj, látászavar, kettőslátás alakulhat ki.

Az emlő- és petefészekrákok néha olyan anyagokat termelnek, amelyek a kisagyat károsító ellenanyag termelését váltják ki. Miután a kisagy legfontosabb feladata a mozgáskoordináció, azaz a mozgások összerendezése, ilyenkor bizonytalan lesz a járás, gyakori az elesés, és a karok, lábak mozgása is rendezetlenné válik. Ha a károsító anyagok közvetlenül az izmokat támadják meg, az gyakran láthatóvá válik a bőrön is. A törzs közelében elhelyezkedő nagy izmok gyengülése mellett az arcon vörös kiütések, a szemhéj körül pedig vizenyő látható.

A rák rettegett betegség. Sokan úgy vélik, hogy a rák diagnózisa egyenlő a halálos ítélettel. Pedig az idejekorán felfedezett betegség az esetek túlnyomó többségében gyógyítható! Éppen ezért a betegséget lehetőleg még a tünetek, panaszok kialakulása előtt fel kell fedezni, de legalábbis akkor, amikor az első tünetek jelentkeznek.A szűrővizsgálatok jelentősége éppen ezért felmérhetetlen.

dr. Valló Ágnes
belgyógyász