A fekély egy körülírt nyálkahártyahiány (–seb–), amely a környező nagyobb ereket is elérheti, így ekkor szivárgó (vénás) vagy spriccelő (artériás, azaz verőeres) vérzés keletkezhet. Ha a beteg nem kerül rövid időn belül kórházba, végzetes lehet a kimenetel.
A fekély mellett daganat vagy kisebb felmaródások (ún. eróziók), nemritkán a májbetegség okozta visszértágulatok is vérezhetnek. Ha a gyomor felső szakasza vagy a nyelőcső egy területe vérzik, vérhányás következhet be. Néha vörösbor, meggylé fogyasztására hivatkozik a beteg, de nem árt mindig a veszélyesebbre gondolni és orvoshoz fordulni!
A fájdalom- és gyulladáscsökkentő gyógyszerek okozzák a vérzések 30–40%-át.
A szaliciltartalmú szerek néha már kis mennyiségben is súlyos vérzést okozhatnak, főleg ha a beteg szárazon vagy kevés vízzel veszi be azokat.
A harmadik gyógyszercsoport az ún. szteroidok, amelyeket a legkülönfélébb betegségekben írnak elő. E három gyógyszercsoport okozta vérzések miatt a világban évente milliók kerülnek kórházba. A negyedik csoport az ún. vérhígító gyógyszerek.
A vérzés másik oka az alkoholfogyasztás, mert az alkohol közvetlenül károsítja a gyomornyálkahártyát. Már egy alkalommal fogyasztott nagy mennyiség olyan felmaródást okozhat, amelyből súlyos vérzés is keletkezhet. A legveszélyesebb, ha alkoholfogyasztást vagy nehéz étkezést követően hasnyálmirigy-gyulladás lép fel. Ilyenkor a nyombél–hasnyálmirigy közötti verőér is sérülhet, amely halálos vérzést okozhat.
A vérzés kezdetekor még jó az általános állapot, azonban a vérvesztés előrehaladtával a vérnyomás eshet, gyengeség, ájulás, akár eszméletvesztés is felléphet. A beteg elsápad, verejtékezik. Ha még nem jelenik meg a szurokszéklet, nehéz lehet a diagnózis. (Ilyenkor kötelező az orvosnak ujjal végbélvizsgálatot végezni.) A vas- vagy bizmuttartalmú gyógyszerek is sötétre színezik a székletet, ám ez nem teljesen szurokfekete. Orr-, garat- vagy tüdővérzés során lenyelt vér is okozhat szurokszékletet.
A kórházban végzett gyomor- és nyombéltükrözés jelenleg már rutinvizsgálatnak számít. Egy vékony csövön át bevezetett videokamerával néhány perc alatt végignézik a teljes gyomrot és a nyombél felső szakaszát. Ha a gyomorban nagyobb véralvadék van, 1–2 nap múlva – vagy újabb vérzés esetén korábban is – meg kell ismételni a vizsgálatot.
Ha a vérző fekélyt megtalálja az orvos, vérzéscsillapítást végezhet. Ennek sok formája van. Leggyakoribb egy vérzéscsillapító anyag közvetlen injekciója a vérzés helyére. Másik lehetőség a hőszondás, esetleg lézeres vérzéscsillapítás. Ezzel a vérzések 80–90%-a megszűnhet, így elkerülhető a műtét. Azonban a vizsgálat után még meg kell figyelni a beteget, mert ismételten felléphet vérzés, amelyet műteni kell. Ennek során sor kerülhet a vérző fekély, valamint a gyomor egy részének eltávolítására is.
Hogyan előzhető meg a gyomorvérzés? A krónikus felhasi fájdalmakat ki kell vizsgálni, hogy mielőbb felfedezzék a fekélyt vagy daganatot. Az idejében megkezdett fekély elleni gyógyszeres kezeléssel a vérzés, így a műtét elkerülhető. Fontos, hogy a kezelés ne legyen túl rövid (ha nagy a fekély, akár kéthavi teljes dózisú, majd több hónapon át fenntartó kezelés szükséges).
A panaszok kiújulásakor ne várjunk, forduljunk mielőbb orvosunkhoz. A gyomorvérzés enyhe formájában csak minimális vért tartalmaz a széklet, és csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. A gyomor- és vastagbéldaganatok is kis mennyiségű vért okozhatnak a székletben. Ezért vezették be a daganatszűrésnél a széklet-vér laboratóriumi vizsgálatát, amelyet 50 év felett célszerű lenne évente mindenkinél elvégezni. Sajnos az állami egészségügy nem finanszírozza ezt a vizsgálatot, amelynek költsége jelenleg 500 Ft.
Vérhígító gyógyszerek, reumagyógyszerek tartós szedésénél célszerű a székletet rendszeresen (kéthavonta) ellenőrizni.
Fentiekből talán kiderül, hogy megfelelő előrelátással a fekélybetegség és annak egyik szövődménye, a vérzés megelőzhető. Ha mégis fellép, és szurokszékletet, vérhányást észlelünk, mentőt kell hívni és irány a kórház.
dr. Székely György
belgyógyász
