A kutatásvezető pszichológus-professzor
meglátása alapján egy párkapcsolatban a féltékenységnek az a funkciója, hogy
figyelmeztesse a feleket a helyzetükre. Ez azt jelenti, hogy a féltékenység
olyan eszköz, melynek segítségével egy pár tagjai nem csak a kapcsolat fenntartására
törekednek, hanem az adott helyzetben annak is jobban tudatára ébredhetnek,
milyen előnyöket veszíthetnek, ha ingatagnak bizonyul a viszony, és esetleg
megszűnhet.
A tanulmány kétségbe vonja azt a nézetet,
mely szerint a féltékenységi reakciók a nemek közötti fejlődési különbségek
hatására jelentkeznek, és aszerint jellemzik a két nemet.
A kiindulási pont az volt, hogy a férfiak
erőteljesebben reagálnak bármiféle hűtlenségre, a nők viszont akkor keserednek
el jobban, ha partnerük érzelmileg csalja meg őket. A nő esetében ez nyilvánvaló
félelmet jelent attól, hogy a támogató "erőforrások" kiapadhatnak, ha a férfi
eltávolodik tőle és esetleg gyermeküktől.
A vizsgálódás során 121 személyt kérdeztek
meg arról, hogyan viselkedne, ha rájönne, hogy partnere érzelmileg vagy szexuálisan
kötődik másvalakihez.
Az eredmények világosan rámutattak egyfelől
a nemek közti különbségekre. A férfiak a szexuális hűtlenség miatt lehangoltabbak,
szomorúbbak lettek, míg a nők az érzelmi kötődést sokkal fenyegetőbbnek értékelték.
Másfelől azonban, amikor nem kellett összehasonlítaniuk
a szexuális hűtlenséget az érzelmivel, hanem kizárólag a szexuális megcsalás
alapján kellett kifejezni érzelmeiket, a férfiak és a nők egyformán lehangoltan
reagáltak.
Fern Garber
