Az iskoláskorban jelentkező gerincferdülések kb. 70%-a ismeretlen eredetű. Ez nem hangzik jól, de csupán annyit jelent: az okát nem tudjuk visszavezetni a csont- és izomrendszer valamilyen veleszületett vagy szerzett betegségére. Ilyenkor együtt vagy külön-külön, feltehetően a növekedés, a helytelen testhelyzet, az iskolában ülve töltött hosszú-hosszú órák felelősek az elváltozás kialakulásáért.

A gerincferdülés a gerinc oldalirányú görbülete. Fontos tudni, hogy a gerincnek van több nyílirányú (azaz előre-hátra irányuló) görbülete is. Ezek a felegyenesedett járást, a teherhordást stb. teszik lehetővé - tehát teljesen normálisak, sőt szükségesek is. Nem szabad hát összetéveszteni a gerincferdüléssel. Az esetek egy részében az oldalirányú görbülethez a csigolyák elfordulása is társul, és ilyenkor úgynevezett bordapúp alakulhat ki.

A betegség diagnosztizálása szűrővizsgálattal vagy valamilyen más gyermekorvosi látogatás során történhet, ám a gondos szülő maga is felismerheti. Az első tünete lehet az ún. törzs-kar háromszögek aszimmetriája, a két váll szintjének megváltozása. A gyermek előrehajolásakor a mellkasdeformitás is jól látható lehet. Fontos ilyenkor a minél előbbi ortopédiai szakvizsgálatra menni, hogy a szakorvos meghatározza a további teendőket. Itt is érvényes az elv: minél előbb kezelik, annál korábban gyógyul.

Elhanyagolt esetben a gerincferdülés fokozódhat, majd csontosan rögzülhet. Ez azt jelenti, hogy teljes korrekciót elérni már nem lehet, a gyerek "úgy marad". Ez életre szóló tartási rendellenességet, fájdalmakat, csökkent mozgási funkciót és súlyos esetben légzési zavarokat is okozhat. Időben történő hatékony kezeléssel mindez megelőzhető.

Enyhe esetben, a kamaszkorban spontán javulás is lehetséges, mivel ilyenkor a szervezet még nincs a csontos érettség állapotában, tehát még változhat, javulhat a csontrendszer. Az esetek többségét azonban a középsúlyos betegek teszik ki. Ilyenkor a konzervatív kezelés gyógytestnevelésből, gyógytornából, úszásból áll.

A konzervatív kezelések közül a majdnem százéves, ún. Schroth-módszer bizonyult a leghatékonyabbnak. A múlt század elején Katharina Schroth fejlesztette ki, azóta tökéletesítik. Lényege a háromdimenziós szemlélet, vagyis nemcsak a gerinc oldalirányú görbületét, hanem a csigolyák elfordulását, így a bordapúpot is korrigálják. Természetesen számos más módszer is létezik. Mindnek közös lényege, hogy a törzsizomzat erősítésével, nyújtásával próbálja elérni a szükséges korrekciót. Különböző tornagyakorlatok alkotják, melyeket egyedül, segítővel vagy eszközzel (pl. labdával) lehet végezni. Az ilyen tornák vezetése szakember feladata, otthoni önálló végzése nem javasolt.

Az úszás a vízben lebegő testhelyzet, a gerincoszlop nyújtása és erősítése révén biztos, hogy segít a gerincferdülésben szenvedőkön. Helytelen szemlélet, hogy ezeket a gyermekeket el kellene tiltani a különböző sportoktól. Az álló helyzetben végzett állandó súlyemelés kivételével minden aktivitás elősegíti az izomzat megerősödését, tónusának növekedését.

Eleve súlyos vagy romló, hosszú időn át nem javuló esetekben tovább kell lépni.

A korzett vagy fűző egy olyan, a testméretekhez szabott műanyag eszköz, amely a gerinc bizonyos pontjaira gyakorol megfelelő hatást, és így ér el változást. Csak akkor hatásos, ha napi 20-23 órán át viselik! Bár a mai fűzők a régebbiekhez képest vékonyak, testhez simulók, kényelmesek, azért nem leányálom a viselésük. Türelemre és meggyőzésre van szükség - mert nagyon segít!

Korzett mellett sem javuló esetekben szükség lehet a gerincferdülés műtéti korrekciójára is, ami nem kellemes beavatkozás. Nem győzzük hát hangsúlyozni, mennyire fontos, hogy a gerincferdülést időben vegyük észre és kezdjük el kezelni!

dr. Kállay Krisztián