Naja Rod Nielsen, a koppenhágai National Institute of Public Health kutatójának vezetésével 6500 nő adatait vizsgálták meg A British Medical Journal-ban megjelent tanulmány 1981-83 között szerint feltérképezték napi stressz-szintjüket is: definiálták a feszültségi, idegességi, türelmetlenségi és szorongási szintjüket, összegyűjtötték az alvászavaraikról adott beszámolókat.

Eredményeik szerint 1999-ig a teszt-személyeknél 251 esetben diagnosztizáltak emlőrákot. A kutatók arra a megállapításra jutottak a súlyos stressz alatt álló nők negyven százalékánál ritkábban jelentkezett emlőrák, mint azon nők esetében, akik kevesebbszer kényszerültek stresszes helyzetekbe. Egy hatpontos stressz-skálán mérve a stressz-szintet minden plusz-stresszpont nyolc százalékkal csökkenti a megbetegedés veszélyét.

Az eredmény ellentmondásosnak látszik, ugyanakkor van rá logikus tudományos magyarázat. A stressztengely és a nemi hormonok szabályozása is a hypothalamusban kezdődik, és folytatódik a hipofízisen keresztül a mellékvese-kéregig illetve az ivarmirigyekik. Állatkísérletekből az is kiderült, hogy a stressztengely aktiválása csökkentheti az ösztrogén-kibocsátást - tették hozzá a kutatók. Márpedig mivel e hormonok jelentős szerepet játszanak az emlőrák kialakulásának folyamatában, elképzelhető, hogy e mechanizmus áll a jelenség hátterében.

[forrás: Galenus]