Világszerte egyre több vállalkozó érzi úgy, hogy munkája során stresszel kell megküzdenie. A feszültség okozta idegesség, ha elfojtják, betegséget okozhat, ha pedig lefelé gyűrűzik, az alkalmazottakat, munkásokat feszültté teheti, figyelmetlenné, akaratlanul is balesetet okozva.

A Grant Thornton International tanácsadó cég 24 országban 6300 kis- és középvállalat körében tavaly végzett és az idén közzétett felmérése kimutatta: Oroszországban a vállalkozók 48, Japánban 44, Franciaországban 31 százaléka érezte úgy, hogy munkája az előző évhez képest nagyobb stresszre ad okot.

Németországban átlagosan minden 18. percben történik valahol valamilyen munkahelyi, üzemi baleset: minden 8. percben súlyos, minden 2,5 órában halálos kimenetelű. Íme néhány konkrét eset az utóbbi időből: Uhlenhorstban ez év nyarán három német munkás szenvedett súlyos sérülést, amikor egy épület renoválása közben daruval egy balkont akartak elhelyezni a negyedik emeleten. A darukezelő figyelmetlenségből elengedte az egytonnás betondarabot, amely az alsóbb szinten lévő erkélyre zuhant. A munkahelyi baleset miatt 40 tűzoltót és egy orvost küldtek a helyszínre, de a bűnügyi rendőrségnek és a munkavédelmi felügyelőségnek is akadt dolga az eset kapcsán. Siegenben (Észak-Rajna–Vesztfália) két munkás életét vesztette, s több mint húsz megsérült, amikor gondatlanság miatt robbanás történt az egyik helyi öntödében.

Ausztriában pedig a minap egy bécsi húsüzemben V. M. munkás a hús kicsontozása közben egy 13 centiméter hosszú kést szúrt a hasába. Nem volt rajta védőruházat. Egy korábbi esetben egy neutali építkezésen két munkás veszítette életét, tizenkettő pedig súlyosan megsebesült, amikor a zsaluzás összeomlott, s a dolgozók 15 méternyit zuhantak. St. Veitben egy gépi fűrész munka közben levágta F. B. karját, amelyet a bécsi baleseti kórházban próbáltak visszavarrni. Az ilyen "mindennapos" baleseteknek se szeri se száma a világon.

Az utóbbi időben több súlyos munkabaleset történt, ezek közül is kiemelkedőnek számítanak a kínai és dél-afrikai bányaszerencsétlenségek, amelyek sok száz halálos áldozatot követeltek. Európában pedig még ma is emlékezetes a Csernobilban 1986-ban történt súlyos baleset, amikor is felrobbant a 4. számú atomreaktor, 32 dolgozó azonnali halálát okozva.

A munkahelyi balesetek bekövetkeztekor nyomban felvetődik a felelősség, s a balesetet szenvedők kártalanításának kérdése. Az Egyesült Államokban ügyvédek szakosodtak az ilyen ügyek intézésére. A foglalkoztatottak biztonságáért és egészségéért felelős hatóság, az Occupational Safety and Health Administration a minap 27 ezer dolláros bírsággal sújtott egy buffalói vállalkozót, amiért az nem gondoskodott egyik vízszerelője épségéről, A munkás mély árokban dolgozott, amelyet nem védett szádfal. Az árok beomlott, s az illető életét vesztette.

Németországban jogász bevonását tanácsolják ilyen esetekben a felelősség megállapítására, arra, vajon a baleset a munkavédelmi szabályok megsértésével munkavégzés közben, munkaidőben, a munkahely területén történt-e, s ha igen, kinek a hibájából. Mindenesetre, ha az üzemi balesetet szenvedő ártatlan is, kártalanítása néha hosszabb időt – esetenként évet, éveket – vehet igénybe.

[forrás: mok.hu]