A meleg víz a gyomorerek tágulását okozza, csökkenti a perisztaltikát, a gyomor-összehúzódások számát és fokozza a gyomor mirigyeinek az elválasztását. A hideg víz gyorsítja a bélmozgásokat. Az ivókúrát közönséges vízzel is lehet végezni. Közönséges víznek nevezzük azokat a vizeket, amelyek 1 g-nál kevesebb szénsavat és ásványi anyagokat tartalmaznak literenként. Ezzel a szervezet átöblítését érhetjük el, például köszvényben, a húgyutak hurutos megbetegedéseiben igen hatásos. A közönséges víznél hatékonyabbak az ásványvizek. Ásványvizeknek nevezzük azokat a Föld mélyéből előtörő vizeket, amelyek egy literben egy grammnál több szénsavat és ásványi anyagokat tartalmaznak. Ezzel is fokozott vizeletelválasztást, a szervezet átöblítését érhetjük el. Ez rendkívül hatásos köszvényben, reumás ízületi bántalmakban és a húgyutak hurutos betegségeiben. Az ásványvizes ivókúra transzmineralizációt, az ionok arányában kisebb-nagyobb eltolódást hozhat létre, és megszüntetheti a kóros állapot okozta ionegyensúly-zavart. Az ásványvizeket legjellegzetesebb alkatrészeik szerint osztályozzuk (sótartalmukat mindig 1 literre számolva adjuk meg).

Egyszerű szénsavas vizek

Egy grammnál több szénsavat tartalmaznak literenként. Ivókúrában fokozzák a gyomor sósavtermelését, elősegítik a víz felszívódását és a gyomor kiürülését. Idült gyomorhurutban, valamint vizelethajtó és átöblítőkúrára használják. Gyomorfekélyes beteg kerülje ezt a kúrát.

Földes, meszes ásványvizek

Egy grammnál több ásványi anyagot, főleg kalciumot, kevés nátrium és kálium hidrokarbonátot, továbbá szénsavat tartalmaznak. Ilyen a balfi, a harkányi, a balatonfüredi, a kékkúti, a parádi Szent István forrásból eredő ásványvíz. A jól ismert Mohai Ágnes gyógyvíz is ezek közé tartozik.

Alkalizálják (lúgosítják) a gyomrot és a vizeletet, főleg idült bélhurutnál, gyomorsavtúltengést okoznak a gyomorhurutnál; sárgaságnál, a kőképződés gátlására, a vizeletelválasztás fokozására, a szervezet átöblítésére, a szervezet mészszükségletének a kielégítésére és a bélmozgás fokozására használják elsősorban. Súlyos székrekedés esetén ellenjavallt.

Alkaliás (lúgos) ásványvizek

Literenként legalább egy gramm nátrium és kálium hidrokarbonátot, több-kevesebb szén-dioxidot és konyhasót tartalmaznak. Némelyekben még nátrium-szulfát is található. Legismertebb a bükkszéki salvus, a balfi, a parádi csevice és a szegedi Szent Anna forrás alkaliás-kénes ásványvíz.

Glaubersós ásványvizek

Legalább 0,1% nátrium-szulfátot tartalmaznak. Gyomor- és bélhurutnál, epekőbántalmaknál, epebántalmaknál, köszvényben, vesemedence- és húgyhólyaggyulladásban, székrekedésben használják a leggyakrabban.

Ellenjavallt: gyomorsavhiánynál, gyomor- és bélfekélynél, szívgyengeségnél. Legismertebb a Mira-víz, amit csak két-háromszorosára hígítva szabad használni. Napi adag: 0,3–0,6 liter, naponta több alkalommal elfogyasztva. Régebben a legismertebb glaubersós ásványvíz a karlsbadi gyógyvíz volt. Mi is készíthetünk karlsbadi vizet otthon, egy pohár langyos vízbe 3–4 evőkanálnyi Mira-vizet teszünk és még belekeverünk egy késhegynyi szódabikarbónát is.

Konyhasós ásványvizek

Fokozzák a nyálkahártya vérbőségét, a gyomorsav termelését és a belek mozgását. Főleg idült gyomor- és hörgőgyulladás esetében javallt.

Ezenkívül még jódos és vasas ásványvizeket is ismertünk. A sóshartyányi, az egri Dobó-forrás, a debreceni és a hajdúszoboszlói gyógytermálvíz tartalmaz nagyobb mennyiségű jódot, a parádi Clarisse-forrás pedig vasat.

dr. Benkő András