Karácsonyi étkezés

2005-12-15 09:00:36    

A karácsony a keresztények szent ünnepe. A szokásokban és hiedelmekben az évkezdethez, a téli napfordulóhoz és Jézus születéséhez fűződő hagyományok egyaránt megtalálhatók. Az ünnepekben a keresztény étkezési kultúra számos eleme fellelhető. A karácsonyt megelőző időszak az advent, a készülődés ideje, amit általában a böjtösebb, szegényesebb ételek jellemeznek. Ez a böjt szenteste ér véget. A karácsonyi ünnepkörhöz hozzátartoznak a bőséges lakomák is, amelyek elemeiben fellelhetők a régi nemzeti hagyományok csakúgy, mint a nemzetek szokásainak keveredése, illetve a hagyományos mellett a modern - korszerű konyhatechnológia is. Az ünnepek alatt mindenki próbálja a legfinomabb menükkel elkápráztatni szeretteit, barátait, hiszen az étkezés a családi, valamint a társadalmi élet egyik szerves alkotója.

Nemzeti hagyományok

A karácsonyi menüben a legtöbb országban a nemzetre jellemző ünnepi ételek kerülnek az asztalra. Természetesen minden nemzetnek megvannak a maga különleges, hagyományos karácsonyi ételei, de ezek egy része ma már keveredik, illetve egyes ételfélék (pl. desszertek) esetében nagyon sok hasonlóság található, legalábbis ami az alapanyagokat illeti.

A Magyarországra ma jellemző étkezési kultúra számos hatás eredménye. A karácsonyi vacsorában ötvöződik a böjtös étrend a sokfogásos menüvel.

Régebben a hús minden esetben disznóhúst jelentett az ünnepi asztalon, ugyanis a sertés előretúr, ami a néphit szerint fejlődést jelentett, a szárnyassal ellentétben, ami hátra kapar, ami rossz előjelnek számított. Ma már ezek a néphagyományok nem igazán érvényesülnek, hiszen a karácsonyi menü sok helyen szárnyasból, pl. pulykából készül, aminek elterjedése elsősorban angolszász hatásnak köszönhető.

Egyes ételek, élelmiszerek, mint pl. a bab, borsó, lencse, tök, mák, hal a néphit szerint sok pénzt, gazdagságot jelent. A dió, az alma, a fokhagyma sok helyen szintén nélkülözhetetlen élelmiszere az ünnepi asztalnak, ugyanúgy, mint a káposzta, amelyet minden társadalmi réteg fogyaszt. Egyes országokban (Németország, Svédország) nem szokás a december 24-i böjtölés, így náluk a bőséges karácsonyi menü már erre a napra is jellemző.

A karácsonyi ételsorban a káposzta nemcsak nálunk, hanem más nemzeteknél, pl. a németeknél (vöröskáposzta), a letteknél és az oroszoknál (grúz töltött káposzta) is szerepel. Magyarországon a káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítik el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A töltött káposzta készítési módja, illetve a töltelék formája és nagysága tájegységenként változó.

A halak táplálkozás-élettani jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, főként a tengeri halakban és a busában található jelentős mennyiségű, többszörösen telítetlen omega-3 zsírsavak miatt. Ezek a zsírsavak nagyon fontosak a szervezet számára, mivel jelentős szerepet játszanak a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának megakadályozásában. Az omega-3 zsírsavakat a szervezet önmaga nem tudja előállítani, vagyis a táplálékkal kell bevinnünk. Ezen kívül nem elhanyagolható a halnak az a tulajdonsága sem, hogy fehérjéje teljes értékű és könnyen emészthető. A szálka nélküli halakat a gyerekek is nyugodtan fogyaszthatják. A halak egyéb előnyei közé tartozik, hogy számtalan módon (pl. leves, rántott, natúr, grill, tepsiben sült stb.) és ízesítéssel (citromos, paradicsomos, sajtos, zöldséges, mustáros stb.) készíthetők el.

Sajnos Magyarországon a családok nagy részénél a halfogyasztás csak karácsonykor (vagy még akkor sem) jellemző. Mindenképp célszerű lenne heti 1 alkalommal valamilyen (ha lehet, tengeri halból készült) halételt beiktatni étrendünkbe.

A hal nálunk régebben inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, de ma már ennek nincs akkora jelentősége, a halétel az ünnep bármelyik napján kínálható. Vannak nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve a tenger gyümölcseiből készített fogások ugyancsak elmaradhatatlanok az ünnepi asztalról. A lazac fogyasztása Finnországban jellemző, valamint Oroszországban, ahol a karácsonyi menü egyik fontos étele a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta, a blini. A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal.

A halleves fogyasztása jellemző Lengyelországban, valamint Magyarországon (halászlé formájában). A spanyolok dévérkeszeget, a portugálok sózott, szárított tőkehalat, a svédek vajas-hagymás pácolt pontyot fogyasztanak.

A tenger gyümölcseit Belgiumban például előételként fogyasztják. Ugyancsak előételként szerepel a németeknél a kagyló- és ráksaláta. Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik.

A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető. Angliában, az Egyesült Államokban és Kanadában szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. Az angolok főként gesztenyével töltve fogyasztják, amitől édes jellegűvé válik, így igazi ínyencségnek számít.

A szárnyasok közül a pulyka mellett a liba is jellemző karácsonyi étel, főként Franciaországban (gesztenyés liba, libamáj) és Németországban (ropogós libasült vöröskáposztával).

A sonka nálunk inkább a húsvét egyik jelképe, de egyes országokban karácsonykor is jellemző. Új-Zélandon a hideg sonka, Svédországban a füstölt sonka, Olaszországban pedig a pármai sonka található meg az ünnepi ételek között.

Természetesen a nemzeti sajátosságokból, hagyományokból adódóan a különböző országok karácsonyi asztalán vannak olyan ételek, amelyek nálunk nem ismertek illetve jellemzőek, sőt talán meglepőek. A nyúl és a vadhúsok elsősorban Olaszországra és Franciaországra jellemző, a kolbász pedig ugyancsak a franciákra, valamint a lettekre.

Spanyolországban mandulalevest, Finnországban rénszarvashúst, Lengyelországban hideg töltött tojást, Olaszországban raviolit, Belgiumban édes kenyeret is fogyasztanak karácsonykor, de talán a legszokatlanabb számunkra az a grönlandi szokás, hogy karácsonykor a menüben bálnabőrbe tekert bálnazsír és fókabőrbe csomagolt hús is szerepel.

Mértékletesség az ünnepek alatt is

A családi vacsorák, étkezések a karácsony velejárói. Sokan azonban - félve az ünnepek alatt felszedett plusz kilóktól - nem tudják igazán élvezni a több fogásos vacsorákat, és az azt követő kihagyhatatlan desszerteket. Pedig ahhoz, hogy lelkiismeret-furdalás, és testsúlynövekedés nélkül tudjuk átadni magunkat az étkezés élvezetének, mindössze egy pár szempontot kell betartanunk.

• Az ételek készítésénél a hagyomány megtartása mellett használjuk a korszerű konyhatechnológiai eljárásokat, pl. grillezés, alufóliában sütés, párolás, aromás párolás stb.

• A nyersanyag-válogatásnál legyünk körültekintőek. Ha nem akarunk energiadús ételeket készíteni, válasszuk a zsírszegényebb húsokat, tejtermékeket, gabonatermékek közül a teljes őrlésű lisztből készülteket.

• Fontos szempont, hogy csupán az ünnep miatt nem kell nagyobb adagokat fogyasztani, sőt, ha több fogásból áll a menü, akkor inkább még kevesebbet ajánlott a tányérra szedni, mint azt megszoktuk. Ha kisebb adagokat fogyasztunk, többféle ételt ehetünk, anélkül, hogy nagyobb energiát vinnénk be a szervezetünkbe.

• Étkezés közben figyeljünk arra, hogy lassan együnk. Azt is érdemes szem előtt tartanunk, hogy nem kell a teljes jóllakottságig (kipukkadásig) teleenni magunkat.

• A desszertek mindig az étkezések befejező fogásaként szerepeljenek. A sütemények közül elsősorban a gyümölcs- és tejalapúakat részesítsük előnyben, mivel ezek kevesebb energiát és zsírt tartalmaznak, mint a vajkrémesek. Ezen kívül a gyümölcs alapúak esetén a gyümölcsök édesítő hatását is ki lehet használni. Csokoládé felhasználása esetén érdemes a minőségi (magas kakaótartalmú) csokoládékat választani, az "olcsóbb", kevés kakaót tartalmazókkal szemben.

• A "mindent lehet, csak mértékkel" elv az ünnepek idejére is vonatkozik.

• Fontos, hogy a menü elkészítésénél a diétára szorulók igényeit is vegyük figyelembe. Cukorbeteg számára készítsünk édesítőszerrel desszertet, epebetegek számára gondoskodjunk olyan ételekről, amelyek elkésztése során mellőztük a sok fűszert, illetve a bő zsírban sütést...

• Ne feledkezzünk meg a rendszeres testmozgásról sem, ami az ünnepek alatt lehet egy kiadós családi séta, vagy ha lehetőség van rá egy kis szánkózás, hógolyózás, kirándulás.

• Ha ünnepek után mégis úgy adódna, hogy egy kicsit "túlettük" magunkat, és nem érezzük komfortosan magunkat a bőrünkben, ahelyett, hogy valami gyors fogyással kecsegtető diétába kezdenénk, tartsunk inkább egy gyümölcsnapot (napot, és nem hetet, hónapot!), ami alatt fogyasszunk különféle gyümölcsöket, pl. alma, körte, narancs, mandarin, kivi. A banánt ilyenkor magas energiatartalma miatt inkább mellőzzük. Ezen túl pedig egy pár napig fogyasszunk kímélő menüt, melynek alapjai a zsírszegény ételek; együnk bőségesen könnyű leveseket, fogyasszunk sovány húst, halat, köretként részesítsük előnyben a párolt zöldségeket, desszertként pedig fogyasszunk gyümölcsöt, gyümölcssalátát. A reggeli és a vacsora se legyen gyomrunknak megterhelő; nagyszerű táplálék a joghurt, a sovány sajt, az Abonett-kenyér, egy-egy adag zöldség avagy gyümölcs... Ezek mellett pedig fogyasszunk el naponta legalább 2 liternyi ásványvizet vagy gyógyteát.

[Forrás: Galenus]

Egészségügy és internet
Ön mire használja az internetet az egészségügyi ismeretszerzésben?

Patika Magazin Online

A Patika Magazin a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) egészségügyi ismeretterjesztő folyóirata.
Kiadja: Galenus Gyógyszerészeti Lap- és Könyvkiadó Kft.

Impresszum   |    Médiaajánlat   |    Adatkezelési tájékoztató   |    Facebook   |    Google+

Copyright © Galenus Kiadó. Minden jog fenntartva!