A változás lényegét az alábbi 3 pontban foglalhatjuk össze:

1. A korábbi DiPerTe kombinált oltást egy korszerűbb vakcina váltja fel, amelyben a szamárköhögés elleni alkotórész megváltozik, az csak a baktérium kórokozó képességéért leginkább felelős sejtrészeket (= antigéneket) tartalmazza. Ez más szóval azt jelenti, hogy átállunk a teljes sejtes (elölt egész baktériumtartalmú) oltóanyag használatáról az ún. acelluláris (nem baktériumot, csak annak tisztított antigénjeit tartalmazó) vakcinákra.

2. A szájon át adott élő, gyengített, gyermekbénulás elleni vírusvakcinát (Sabin-cseppek) elölt vírusokat tartalmazó oltóanyag váltja fel.

3. A háromnál több betegség ellen egyidejűleg végzett immunizáció kizárólag kombinált oltóanyaggal végezhető majd el.

A régi és az új védőoltásnaptárt az alábbi táblázat hasonlítja össze.

A betűjelek az alábbi oltásokat jelentik:

BCG - tuberkulózis elleni oltás
DT - diftéria, tetanusz elleni oltás
DTP - diftéria, tetanusz, szamárköhögés (pertussis) elleni oltás
Pw - a jelenlegi teljes sejtes szamárköhögés elleni komponens
Pa - csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens
OPV - szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen
IPV - inaktivált (= elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag
HIB - a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag
MMR - mumpsz, kanyaró (morbilli), rózsahimlő elleni oltóanyag
Hepatitis B - fertőző májgyulladás elleni oltóanyag

Az új oltási rendnek és az új oltóanyagoknak számos előnyük van a régivel szemben: korszerűbb (a világon már igen sok helyen alkalmazott, jól bevált anyagokat/alkotórészeket tartalmazó vakcinákat használunk), kevesebb a szúrások száma, jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók (láz, fájdalom, duzzanat az oltás helyén) előfordulása. Mindezek alapján jobban tolerálják mind a szülők, mind a csecsemők és kisdedek.

A teljes új oltási rend a 2005. október 31. után született gyermekekre vonatkozik. Részlegesen érinti a változás a 2004. szeptember 30. után születetteket (MMR oltás tekintetében), és a 2003. január 1. és 2004. június 30. között születetteket (DPT II, és DPT III, illetve DT oltások vonatkozásában).

Az új oltóanyagok a jelenlegi oltási rendszerbe is beilleszthetők, az egyes oltások összehangolhatók. A 2006-ban kötelezően használatos vakcinák 2005 késő tavasza, nyara óta gyógyszertári forgalomban kaphatók, a szülők az orvosok tanácsának megfelelően kérhetik, hogy gyermeküket az új oltóanyaggal oltsák. A kisebb fájdalom, a kevesebb helyi reakció, valamint az esetleges oltási szövődmények számának csökkentése érdekében (a gyermekorvost megkérdezve) célszerű már ezekben a hónapokban is a krónikus betegségben, illetve a szív- és idegrendszeri betegségben szenvedő gyermekeket az új oltóanyaggal oltani.

Én Budapest egyik külső kerületében rendelek, s a körzetemben már jó néhány alkalommal használtam ezen oltóanyagokat. Ezek alapján nagyon kedvező tapasztalatokról számolhatok be. Sokkal kevesebb lázas állapotot, fájdalmas sírást, valamint helyi reakciót tapasztaltam.

A fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltások alkalmazása, többségük ezért is kötelező. Azok a betegségek, amelyek ellen oltunk, évtizedekkel ezelőtt még rettegett betegségek voltak.

Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 80-as évek óta több alkalommal áttekintette, hogy a magyar oltási rendszer hogyan illeszkedik az európai rendszerhez. Azt találták, hogy a régióban a legjobb átoltottságot értük el, és szervezett rendszert alkalmazunk. Ez a védőnői és a gyermekorvosi hálózatnak is köszönhető. A védőoltásokkal kapcsolatban a szülők körében sokáig nem voltak kételyek, mindenki elfogadta azokat, és oltatta a gyermekeket. Az utóbbi időben sajnos hangot kaptak olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezik a védőoltások szükségességét. Akik ilyen véleményen vannak, nincsenek tisztában a védőoltások hatásával, nem ismerik azokat a betegségeket, amelyek ellen a vakcinák védelmet nyújtanak.

Az, hogy a betegségeket nem ismerik a mai fiatal szülők, éppen annak köszönhető, hogy azok a védőoltások hatására eltűntek. Számos példa figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi kedvező helyzet csak addig tart, amíg fennáll a védőoltásokkal kialakított immunitás. Az oltások szükségessége tehát nemhogy nem kérdőjelezhető meg, hanem alapvetően fontos megelőző tevékenység.

A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket. Az egészségügy feladata pedig az, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megelőzzék a gyermekek egészségét fenyegető súlyos betegségeket. Ennek igen jelentős momentuma az új oltási rendszer bevezetése.

dr. Szabó Aranka
gyermekorvos