A testszerte jelentkező, alsó végtagokon szimmetrikusan induló, nem fájdalmas vizenyő az esetek legnagyobb részében szív eredetű, és a szívelégtelenség egyik jele. Ha a szív teljesítőképessége romlik, a vér feltorlódik a vénákban, azaz pang a visszerekben. Ennek következtében a máj megnagyobbodik, fájdalmasan feszül, a lábon pedig a bokák és a lábszárak duzzanatát okozzák (ágyban fekvő embernél a pangás, az ödéma – a gravitációnak megfelelően – először nem a végtagokban, hanem a keresztcsont tájékán jelenik meg).

A folyamat súlyosbodásával – és megfelelő gyógyszeres kezelés hiányában – az alsó végtagi ödéma a has bőrén is láthatóvá válik. Súlyosabb esetben a hasüregben is ún. szabad hasi folyadék jelenhet meg – ezt hívták régen "hasvízkórnak". A has elődomborodik, majd a mellkasban is kórosan felszaporodik a folyadék.

A máj építi fel az aminosavakból a fehérjét. Számos májbetegségben, mint pl. krónikus hepatitisben (ez egy májgyulladásfajta) vagy májzsugorban csökken a vér fehérjetartalma, melynek következtében az erekben keringő folyadék felhígul, s ez kedvez a vizenyő kialakulásának. Ödéma leggyakrabban a hasban jelentkezik, a már emlegetett hasvízkór (latinul ascites) formájában. Sajnos ez a vizenyőfajta nehezen befolyásolható, gyógyszerrel, elsősorban húgyhajtók adásával, hisz a fő ok: a máj fehérjeépítő képességének hiánya.

A lábszárduzzanatnak helyi oka is lehet. Ha begyulladnak a lábszárak vénái, hajlamossá válnak arra, hogy bennük érrög, azaz trombus keletkezzen. Az érrög aztán elzárja a vér áramlását, amely így más, kerülő utat keres a szív felé. A lelassult keringés következtében az erekből folyadék lép ki a szövetekbe – azaz kialakul a vizenyő. De ha nem is keletkezik érrög, a gyulladás következtében károsodhatnak a vénákban lévő billentyűk, melyeknek az a feladatuk, hogy a vért a szív felé irányítsák. Ezért lelassul a keringés, ami megint csak lábszár- és/vagy bokaduzzanathoz vezet.

dr. Dezsőfi Antal