– Sikerült-e kipihennie magát, testben-lélekben felkészülnie az – önnél mindig feszített tempójú – évadra? Hogyan telt a nyara?

- Nekem a két szabadnap az unokával a kertben is felüdülés volt – mondja Koltai Róbert. – Már az is pihentetett, hogy nem rendeztem filmet; ellenben egy nagyon helyes szerepet kaptam Fischer Gábor elsőfilmes rendező filmjében, a Monte Carlóban: a filmszemlén mutatják majd be. Külföldön forgattunk, nagyon szép helyekre jutottunk el: jártam Velencében, voltam a Szent Márk téren, és Monte Carlo is nagyon nagy hatással volt rám. Bár keményen dolgoztunk, az utazás számomra mégis pihenést jelentett. Nem vagyok az a típus, aki szeret kifeküdni a tengerpartra: maximum néha a kertbe. Számomra kikapcsolódás az, hogy játszhatok.

– Nem is tervezi, hogy újra rendezni fog?

A rendezés csak pihen. Most szervezem a következő filmet, amit én rendezek majd, és amit, ha minden jól megy, valószínűleg márciusban kezdünk el forgatni. Illetve két régebbi rendezésem most is látható a József Attila Színházban.

– Találkozhatunk önnel új előadásokon az évadban?

- Két új színdarabot is próbálok, amiben főszerepeket játszom. Az Operettszínházban mint vendégszereplő a Luxemburg grófja bemutatójára készülök, október 23-án lesz a premier. A színházunkban – a József Attilában – az Osztrigás Micit próbáljuk, a főbb szerepekben Ullmann Mónikával, Bodrogi Gyulával, Pogány Judittal. Ennek a színdarabnak december végén lesz a bemutatója.

– Van-e valamilyen praktikája, amivel megôrzi egészségét? Hiszen a feszített tempó sok energiát felemészt.

- A munka és az örömhormonok. Ezek őrzik meg az egészségemet. Az, hogy lehetőleg olyan emberekkel dolgozom, akikkel öröm együtt lenni, hogy olyan szerepeket vállalok el, amelyek örömet okoznak. Két olyan darab is megy a József Attilában, amiben játszom, Oscar Wilde Bunburyje, és A bolond lány Ulmann Mónikával a címszerepben. Nagyon szeretem a hivatásomat. Nagyon szeretek rendezni, együtt lenni a fiatalokkal; jókat mondani nekik, helyzetbe hozni őket. Az időt nyilván megérzem, de a mozgás tart az életben. Ez az én orvosságom.

– Ezt úgy is érthetjük, hogy a betegségek messze elkerülik, és a gyógyszerész tanácsára, patikaszerre sincs szüksége soha?

- Azt, hogy a munka védi az egészségemet, én csak általánosságban értettem; persze hogy beteg vagyok néha, sôt. A próbák nagyon kimerítők. Énekelek, táncolok, csurom víz a trikóm, mire végzünk. Komoly fizikai megterhelést jelent a felkészülés: hallhatja is a hangomon, kissé rekedt – mondja Koltai Róbert. – Most is a patikából jövök, köhögéscsillapítót, vitamint kértem a gyógyszerésztől. Azért azt elmondom, nagyon jóban vagyok a patikusokkal. Amikor belépek egy gyógyszertárba, finoman mindig éreztetik velem, hogy ismerik, nézték a „Patika”-sorozatot. Úgy megyek be kicsit mint kolléga...

Sz. N.