Jelenleg több színdarabban is láthatjuk, pl. a József Attila Színházban Sztankay Istvánnal a Kilencen, mint a gonoszok című előadásban.
A színpadon kórházi pizsamában debütál, de valójában szerencsére nem beteg, így elmondhatta lapunknak, hogyan vélekedik a napjainkra kialakult magyar patikahelyzetről. Nem egyedül a gyógyszerész szakma, sokkal inkább az egész társadalom jellemzője, hogy nem tudjuk, mit hová tegyünk. Nem tudjuk, hová tegyük a kapitalizmust, a vállalkozást – vélekedik a színművész. – Ez minden szakmában így megy. Azonban mégis furcsállom a gondolatfelvetést, hogy patikaszereket a benzinkútnál árusítsanak. Szamárság. Pont a benzinkutaknál. Akkor viszont a patikákban autóalkatrészeket kell, hogy vásárolhassunk. Úgy lenne fair…

Nem értem, miért nem tud valaki elmenni, és megvásárolni két sarokkal arrébb azt, amire szüksége van. Magam mindig beszerzek fejfájás elleni gyógyszereket, nátha, meghűlés kezelésére szolgáló patikaszereket, hiszen ezek kell, hogy legyenek a háztartásban – meséli Bodrogi Gyula. Lehet, hogy valami hasonló rendszer működik valahol Európában, de mi, magyarok a világból összeszedett dolgokat már valahogy elferdítve hozzuk össze. Nem hiszem, hogy a patikaszerek gyógyszertáron kívüli forgalmazása a népegészségügy gondolata volna. Valószínűbb, hogy valamilyen üzleti megfontolás hívja életre az ilyen jellegű vállalkozásokat. Netán valamely olajtársaság érdekeltsége kívánja így? Nem volna szabad a patikákat kitenni ilyenfajta konkurenciának.

Szlávics Noémi