Az égett testfelszín nagyságát a Wallace-féle 9-es szabállyal határozzuk meg. A fej, egy-egy felső végtag, a törzs elülső felszínének a fele, a háti felszín fele, egy-egy alsó végtag fele számít a testfelület 9%-ának. A sérült tenyéri felszíne, illetve a gáttájék 1–1%. Gyermek esetében az eltérő testarányok miatt módosulnak az értékek. A károsodási hőhatár 65 °C. Az efölötti hőmérséklet szövetkárosodást, fehérjekicsapódást eredményez. A lángsérülés, a lángra lobbant ruházat, a forró tárgyak legtöbbször mélyre hatoló sérülést, míg a forrázás felületes vagy átmeneti károsodást okoz. A megolvadt műanyag, a bitumen leggyakrabban mély sérülést okozhat.

Az égési sérülések sohasem síkban, hanem térben zajló folyamatok. Nem felületet, hanem 3 dimenziós szövettömböt érintenek. Az I. fokú sérülésnél nincs szövetpusztulás. Ezért a bőr legfelső rétege károsodik, ennek következtében kipirul, fájdalmassá válik. A bőrredők kisimulnak, enyhe duzzanat keletkezik. A túlzásba vitt napozás is ilyen bőrjelenséget mutat. A II. fokú sérülésnél már fehérjekicsapódás jön létre. Elpusztul a hám, hólyagok képződnek, az irha ép marad. II/2. égésnél az irha egy része is elpusztul. Tehát a bőr valamennyi rétegét érinti a hő káros hatása. III. fokú sérülés esetén a bőr teljes vastagságban elpusztul. Az égés területe szürkés, a felületi hólyagok megrepedhetnek, felszakadhatnak. IV. fokú égésnél a bőrön kívül a mélyebb szövetek, inak, izmok, idegek, csontok is visszafordíthatatlanul elpusztulnak. A súlyosan károsodott sérült testrész szenesedik, fekete színűvé válik.

A beteg életkora lényeges, meghatározó tényező. Idősek és kisgyermekek esetén a szervezet folyadékmennyisége, hő- és folyadékháztartása eltér a fiatal vagy középkorú felnőtt korosztályétól. E két szélső életkortartományban az égés súlyosabb következményekkel járhat. A viszonylag kisebb égés is halálos lehet.

Az égés nem csak a bőr helyi elváltozása. Hatására a szervezet egészét károsan érintő folyamat alakul ki. A nagy fájdalom és a folyadékvesztés sokkfolyamatot indíthat meg. Az úgynevezett égésbetegség során a bőr védekezőfunkciója megváltozik. Folyadékpárologtatása és áteresztőképessége sokszorosára nő. Az erekben a vér besűrűsödik és a hajszálerekben apró érelzáródások keletkezhetnek. A máj- és a veseműködés zavart szenved. A károsodott bőrfelületen át a baktériumok könnyen bejuthatnak a szervezetbe, ahol súlyos, életveszélyes fertőzést okozhatnak.

A sérült gyógyulási esélyét tekintve, az időben és kellő hatékonysággal végzett elsősegély meghatározó jelentőségű. Az égett testfelületet tegyük szabaddá úgy, hogy a bőrbe égett ruhát ne tépjük ki a helyéről. A haladéktalanul megkezdett hűtéssel legfontosabb célunk a hőhatás mielőbbi megszüntetése és a szövetekben maradt hőmennyiség elvonása. Ez fájdalomcsillapító hatásán túl csökkenti a kialakult vizenyőt és az erek falának áteresztőképességét. Elsőbbséget élvezzen a 15–18 °C-os folyó csapvíz 15–20 percen át történő alkalmazása. Ennek hiányában gyakran cserélt hűtőborogatással vonjuk el a bőrben raktározott hőt. Hűteni csak az I. és II. fokú égést szabad, ahol a hólyagok nem szakadtak fel. Nagy testfelületű III. fokú égésnél a beteget hűtés nélkül csavarjuk lepedőbe és azonnal hívjunk mentőt. Amennyiben orvosi segítség 15–20 percen belül nem érhető el, akkor nagy fájdalom esetén felnőtt sérültnek egyszerre maximum 3–4 darab fájdalomcsillapító tabletta is adható. Előzőleg az esetleges gyógyszerérzékenységre feltétlenül kérdezzünk rá. Az orvosi szintű elsősegély előtt a súlyosan égett sérültet itassuk többször, alkalmanként kevés folyadékkal. Az égett testfelületet steril kötszerrel kell befedni. A 25%-ot meghaladó égésnél a fertőzésveszélyt nagymértékben csökkenti, ha a beteg ruháját nem vesszük le és a károsodott területet vasalt lepedőbe csavarjuk. Amennyiben a beteg fázik, vacog, úgy testét feltétlenül takarjuk be, mert a lúdbőrözés tovább fokozza az oxigénhiányt.

Döbbenetes gyakorlati tény, hogy még napjainkban is találkozunk olyan esetekkel, amikor az égési sebet tejföllel, étolajjal, vajkrémmel kezelik odahaza. A következmények sokszor kritikusak. Gyermekek égésénél, felnőttek 5%-nál nagyobb másod- és harmadfokú égésénél hívjunk mentőt. A mentőszolgálat orvosi szintű mentőellátást igyekszik biztosítani minden nagy felületű, súlyosabb égési sérült ellátásához és speciális égési osztályra szállításához.

Wawrzsák Zsolt
mentőtiszt