A hosszú és csapadékos tél után, mely kedvezett a háziporatkák elszaporodásának, itt van a tavasz, és jönnek a sokak által rettegett virágporok: nyakunkon tehát a pollenszezon. Magyarországon februártól a barkás növények - mint a mogyoró és a nyír - bocsátanak polleneket a levegőbe, ezek jelentősége azonban csekély, allergiát okozó hatásuk hazánkban nem számottevő. Az "igazi" pollenszezon kezdete április, ekkor kezdenek virágozni a pázsitfűfélék és a velük közeli rokonságban álló gabonafélék. A fűfélék a legtöbb pollent májusban juttatják a levegőbe egy időben a kanadai nyár vattaszerű termésének hópehelyszerű szállingózásával, így alakult ki az a tévhit, hogy ez utóbbi okozza az allergiás tüneteket.

A pollenek egyrészt szénanáthás, másrészt asztmás tüneteket okozhatnak, ezért nagyon fontos, hogy mind a szénanátha, mind az asztma kezelésére gondoljunk ebben az időszakban. Nem árt észben tartani azt sem, hogy a "csak" szénanáthával kezelt betegek jelentős részének a pollenszezonban vannak - elsősorban éjszakánként és fizikai terhelésre (futás, lépcsőn járás) asztmás tünetei is.

Tünetek

Ha szénanáthás tüneteink - tüsszögés, vizes orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés - mellett éjszakai köhögés, mellkasi szorítás jelentkezik, vagy azt vesszük észre, hogy nem bírjuk úgy a fizikai terhelést, mint télen, hideg időben, akkor minél hamarabb jelentkezzünk orvosunknál, aki a területileg illetékes tüdőgyógyászatra fog minket irányítani. Ha allergiás asztmánk van, tüneteink a pollenszezonban erősödhetnek.

Az asztma okai

Ahhoz, hogy ennek okát megértsük, meg kell ismerkednünk az asztma lényegével. Az asztma alapja a tüdő kis hörgőinek krónikus gyulladása, melynek hátterében örökletes, genetikai okok állnak. A gyulladt hörgők túlságosan érzékennyé válnak és egyes környezeti hatásokra - vírusfertőzések, hideg, száraz levegő, fizikai terhelés, dohányfüst, allergiát okozó anyagok stb. - beszűkülnek, ez okozza az asztma tüneteit. Az allergiát okozó pollenek a hörgők gyulladását fokozzák, így azok egyre jobban beszűkülnek, ettől köhögünk, nehezen kapunk levegőt, mellkasunk szorít, nem bírjuk a fizikai terhelést.

Kezelése

Az asztma kezelése kettős. Az első és legfontosabb, hogy minden betegnél legyen - a beszűkült hörgőket tágító, gyorsan ható - rohamoldó szer. A betegek jelentős része a hörgők krónikus gyulladását csökkentő tartós, megelőző kezelésre is szorul. Az asztmás gyulladást leghatékonyabban inhalációs - belélegezhető - szteroidokkal lehet csökkenteni. Ezeknek a gyógyszereknek kis és közepes adagban nincs mellékhatásuk. Azok a betegek, akiknek közepes adag inhalációs szteroidkezelés mellett is vannak tünetei, kaphatnak magas dózisú inhalációs szteroidot, vagy a közepes adagú szteroidot és hosszú hatású hörgőtágítót tartalmazó, ún. kombinációs kezelést. A betegek megfigyelésén alapuló klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy azok a betegek, akik kombinációs kezelést kapnak, kisebb szteroidadag mellett is kevesebbszer kapnak asztmás rohamot, és tüdejük is jobb állapotba kerül. Az asztmás rohamot megelőző, fenntartó kezelést a betegek egy része állandó adagban kapja. Ez általában reggel és este 1-1 szippantás gyógyszer formájában történik. Lehetőség van arra is, hogy a kezelést az asztmás betegek állapotához igazítsák, és így gyógyszerterhelésüket csökkentsék. Ehhez szükség van egy orvos által előírt kezelési tervre, melynek alapján a beteg megállapíthatja, hogy mikor szükséges kezelését megemelni, majd csökkenteni.

A pollenszezon közeledtével tehát vegyük elő leleteinket, győződjünk meg arról, hogy szénanáthás tüneteink csökkentésére szolgáló gyógyszereink rendelkezésre állnak-e. Ha kifogytak, még időben keressük fel orvosunkat és írassuk fel azokat. Ha pollenallergiás asztmánk van, akkor készüljünk a tünetek súlyosbodására, keressük fel tüdőgyógyászunkat és ellenőriztessük légzésfunkciónkat. Szükség lehet arra is, hogy kezelésünket állapotunkhoz igazítsuk. Várom Önöket a www.asthma.hu oldalon, ahol további információhoz juthatnak.

dr. Kádár László, főorvos