A nyolc általános iskolai végzettséggel és szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezőknél a férfiak aránya jelentősen meghaladja a nőkét. A szakközépiskolát, a gimnáziumot és az egyetemet végzettek közül, sokkal több nő dohányzik, mint a hasonló végzettségű férfi társaik. Az első csoportban az alacsony jövedelem, a másodikban a szorongás játszik kulcsszerepet.

Mi a dohányzás?

Szenvedélybetegség-nikotinfüggőség! A nikotinfüggőségnek három formája ismert:

1) Élettani dependencia (súlyos és közepes függőség) pl. felkelés után szinte azonnal rágyújt, nehezen állja meg, hogy nemdohányzó helyen ne gyújtson rá, sokat dohányzik.

2) Pszichés, szociális függés.

3) Bizonyos tevékenységekhez, napszakokhoz kötött dohányzás, pl. társaságban vagy a reggeli kávé mellé, ebéd után stb.

Hogyan alakul ki a nikotinfüggőség?

A dohányzás által kiváltott káros hatások a komplex dohányfüst hatásnak tulajdoníthatók, míg a függőségi viszony megteremtésében leginkább a nikotin a felelős. A nikotin a dohánylevél alkaloidja, s fontos élvezeti szer. A nikotin hatását a központi idegrendszer vegetatív dúcain, a dopamin-, az acetilkolin receptorokon fejti ki, a periférián pedig az ideg-izom ingerület átvitelre hat. A nikotin megváltoztatja:

az idegrendszer aktivitását;
fokozza a szívműködést;
lazítja a vázizomzatot;
időlegesen növeli az idegrendszer vérellátását;
kedvezően befolyásolja a munkateljesítményt;
növeli szellemi teljesítőképességet,
és tompítja az alkohol hatását a reakció-idő megnyúlására vonatkozóan.

Mivel a nikotin gyorsan bomló anyag, felezési ideje 2 óra, az általa előidézett változások átmenetiek, a kedvező, kellemes állapot múló jelenség. A szervezet megvonási tünetekkel jelzi a nikotinhiányt, a nikotin éhséget, ezek:

a szorongás,
a nyugtalanság,
a türelmetlenség,
a koncentrálóképesség csökkenése,
a sóvárgás,
az éhség,
a gyomor- és bélpanaszok,
a fejfájás és
alvási zavarok.

Azonban a szervezet időközben egyre nagyobb és nagyobb nikotindózist tolerál, hozzászokik és így egyre több és több cigarettát követel az azonos "kellemes" hatás fenntartásához. A hozzászokás révén alakul ki, hogy egy erős dohányos naponta a halálos adag nikotinnál nagyobb mennyiséget juttat be a szervezetébe.

Milyen károsító hatása van a dohányzásnak?

A dohányzás a légutakban helyi, és a szervezet egészére ható károsító tényező, amely érinti: a szív-érrendszert, a csontrendszert, a vázizmokat, a bőrt, a genetikai állományt és az endokrin rendszert.

A dohányzás által előidézett betegségek közül: a szájüregi, a gége, a nyelőcső és a tüdőrák a legismertebb, de semmivel sem kisebb jelentőségű a krónikus obstruktív tüdőbetegség, amely 2010-re becslések szerint a 4. leggyakoribb halálok lesz és tömegeket érint.

A dohányzás a nitrogénmonoxid felszívódásának gátlásával érszűkülethez, szívinfarktushoz, szexuális diszfunkcióhoz, inzulinrezisztens diabéteszhez, gyomorfekélyhez, csontritkuláshoz, izomgyengeséghez és bőrelvékonyodáshoz vezet.

Károsodik a méhen belül fejlődő magzat, a koraszülés, a halvaszülés és a fejlődési rendellenesség sokkal gyakoribb a dohányos anyák magzatjai között.

Mi okozza a dohányfüst, károsító hatását?

Az égő cigaretta füstje közel 4000 kémiai anyagot tartalmaz, közülük négyszázról már biztosan igazolódott, hogy egészségkárosító. A beszívott füst, gázfázisból és szilárdfázisból áll. A gázfázisú alkotórészek közül a legfontosabbak a szén-dioxid, a szén-monoxid, a ciánhidrogén, a nitritek, a furánok és az agresszív viselkedésű, a daganatok és gyulladásos kórképek kialakulásában egyaránt szerepet játszó szabadgyökök. A szilárd fázisban a legismertebb a kátrány, illetve az abban található policiklikus aromás szénhidrogének. Ide soroljuk még a nikotint, az aromás aminokat, a nitrozoaminokat, a szerves savakat, az aldehideket és a nehéz fémeket.

Mit lehet tenni?

Hagyjon fel káros szenvedélyével!

- Változtasson életmódján,
- tűzzön ki fontos célokat,
- étkezzen tudatosan,
- válassza az egészséges fehérjét,
- telítetlen zsírsavakat,
- növényi rostokat,
- antioxidánsokat jelentős mennyiségben tartalmazó táplálékot.

Kérjen orvosi segítséget! Miután a legkomplexebb, a legsikeresebb, a leglelkiismeretesebb orvos a legjobban együttműködő betegcsoporttal sem tudott eddig 13-19%-nál jobb eredményt elérni az erős dohányos csoportban a leszoktatásra vonatkozóan, minden dohányos komplex vezetése a fenti szempont szem előtt tartásával indokolt.

Mik a szabadgyökök és antioxidánsok?

A szabadgyökök olyan rövid ideig élő, aktív molekulák (oxigén-, nitrit-, hidroxi szabadgyök) amelyek gyulladásos, daganatos betegségek előidézésében játszanak szerepet.

Károsítják a fehérjéket, a DNS-t, láncreakciókat hozhatnak létre. A reakció során maguk is megsemmisülnek. Az antioxidánsok a szabad gyököket befogják, hatástalanná teszik. Legismertebb antioxidáns hatású vegyületek: a C-, E- vitamin, valamint az A-vitamin provitaminja a béta-karotin, az ásványi sók közül a szelén, a kalcium és a nátriumsók.

Dr. Ernhardt Mária
Budapest, II. kerületi Önkormányzat
Eü. Szolgálat Tüdőgondozójának
vezető főorvosa