Ha idegen anyag (antigén) kerül a szervezetbe, akkor az immunrendszer ellenanyagokat (immunglobulinokat, antitesteket) termel, melyek segítségével az idegen anyag eltávolítható. Egészséges embernél az ellenanyag az IgG vagy IgM osztályba tartozik, és ilyenkor az eltávolítás semmiféle érzékelhető reakciót nem vált ki.

Allergiásoknál a tévedés a sejtbiokémia szintjén történik. Az antigén ellen az immunsejtek egy különleges, IgE típusú ellenanyagot termelnek.

Az IgE azután a hízósejtekhez kötődik, amelyekből hisztamin szabadul fel. Ez a hisztamin felelős az allergia tüneteinek kialakulásáért. A hisztamin tágítja az ereket, fokozza vízáteresztő képességüket, szűkíti a hörgőket. Az allergiás reakció fajtája attól függ, hogy a hisztaminfelszabadulás hol történik: a bőrben csalánkiütést, az orr nyálkahártyáján szénanáthát, az alsóbb légutakban asztmát okoz. Ha az allergén - pl. az injekcióban beadott gyógyszer vagy a méhméreg - közvetlenül a vérkeringésbe jut és itt szabadul fel nagy mennyiségű hisztamin, akkor akár életveszélyes anafilaxiás reakció (vérnyomásesés, sokk, a vérkeringés összeomlása) lehet a következmény.

Látjuk tehát, hogy az immunrendszer túlzott reakciója az enyhe kellemetlenségtől, mint amilyen néhány viszkető kiütés vagy tüsszögés, a súlyos asztmás rohamon át, egészen az életveszélyes anafilaxiás sokkig igen sokféle tünetet okozhat.

A szénanátha a felső légutak - főként az orrnyálkahártya - allergiás betegsége, mely rendszerint a szem kötőhártyáját is érinti. A szénanáthát légúti allergének (pollenek, a fűfélék, a fák virágpora, a penészgombák spórája, az élesztőgombák, a házi poratkák, az állatok szőre és bőrpikkelye, az ágyneműkben lévő pehely stb.) okozza. A szezonális allergia oka tavasszal főként a fák, nyáron a fűfélék (késő nyáron-kora ősszel elsősorban a parlagfű) virágpora. A pollenszezon kezdetén a száj, a szájpad és a torok hátsó része viszketni kezd. Ezt azután szemviszketés, tüsszögés, vízszerű orrfolyás, könnyezés követi. Az orr később bedugulhat, a kötőhártya-gyulladás kapcsán a szem vörössé, belövelltté válik, a szemhéjak megduzzadhatnak. Ha az allergia az alsóbb légutakat is érinti, köhögés, esetleg hörgőgörcs, nehézlégzés is jelentkezik. Ritkább kísérő tünetek a fejfájás, az étvágytalanság, az ingerlékenység, a depresszió, az alvászavar.

A házipor, az állati szőr és a penészgombák okozta allergia egész éven át tart, a tünetek súlyossága azonban az év során - gyakran előre nem látható módon - változik. A kötőhártya-gyulladás nem jellemző, a gyakori orrdugulás azonban elzárhatja a fülkürtöt is, és sok esetben - főként gyerekeknél - hallásromláshoz vezet.

Ami az allergia mögött van...

Az allergia valójában egy eltúlzott védekezés.
Az allergiás embernél az egyébként helyénvaló, életfontosságú elhárítás mértéktelenné, túlzottá válik. Az immunrendszer voltaképpen egy védelmi hadsereg, amelynek célja a betolakodó kórokozók legyőzése, távoltartása. Az allergiás egyén azonban "állig felfegyverkezik", s ellenségképét egyre nagyobb területekre terjeszti ki. Egyre több anyagot tart ellenségesnek, s egyre erősebb fegyvereket vet be, hogy legyőzze őket.
Olyan ez, akár a fóbia. Aki fóbiásan irtózik, fél például a póktól, annak aránytalanul hevesek a reakciói, ha megpillant vagy akárcsak elképzel egy pókot. Pánikba esik, remegni, verejtékezni kezd, szíve vadul kalapál, akár el is ájulhat. A logikus gondolkozás nem segít, hiába tudja, hogy a legrosszabb, ami történhet, egy kellemetlen, viszkető csípés. Vagyis a reakció súlyosabb, veszélyesebb, mint az, ami kiváltotta.
Ugyanez a helyzet az allergiánál. A kiváltó anyag, az allergén voltaképpen teljesen veszélytelen, ártalmatlan virágpor, fű, macskaszőr vagy házipor, az immunrendszer mégis veszélyesnek minősíti. Az immunrendszer téved - és túlreagál. A panaszokat nem az allergén, hanem a túlzott reakció okozza.
Elképzelhető, hogy az allergia az elfojtott agresszivitásnak a jele, amit az ember nem mer megélni, kifejezni, sőt olyan mélyen elrejti magában, hogy nem is tud róla. Ezért kénytelen testi tünetekben kifejeződni. Másrészről lehet az allergia fel nem ismert, elfojtott szorongás kifejezője is. Ha egyetlen anyagról van szó, akkor gyakran megtalálható a beteg élettörténetében egy olyan rég elfelejtett epizód, amikor az allergén valamilyen ijesztő, félelmetes helyzethez kötődött, és ezáltal valamilyen jelentést kapott. Ez minden betegnél más és más, egyéni, és gyakran csak módosult tudatállapotban férhető hozzá. Mégis összefoglalhatunk néhány jellemző, általánosnak tekinthető vonást.
A macskaszőrhöz a simogatást, az érintést, a becézgetést, az intimitást asszociálhatjuk, a macskaszőr-allergiásoknál gyakran ez a terület az a lélekben, ami szorongásokkal terhelt. Ugyanezt a területet szimbolizálja a virágpor, a szénanáthások "kedvelt" allergénje: a termékenység, a megtermékenyítés jelképe. A házipor-allergiában nemegyszer a tisztátalantól, a piszkostól, a mocskostól való félelem nyilvánul meg. Gyakran az allergén eredeti jelentése már elmosódott, sőt el is tűnt, az immunrendszerben a hibás kapcsolat mégis megmaradt.
Az allergiások nagy része nem egyetlen anyagra, hanem nagyon sokra, egyre többfélére reagál. Az ilyen ember a test nyelvén tulajdonképpen azt mondja: "A világ veszélyes, nem védekezhetem elég erősen ellene." S csodálkozhatunk-e az egyre terjedő bűnözés, a háborúk, a terrorizmus árnyékában az allergiák szaporodásán?

Dr. Somló Pál gyermekorvos:

Úgy véljük, az allergia egyértelműen a nyár betegsége, de sajnos egyre jobban szélesedik a betegség időszakának sávja. Egyre többen küzdenek az allergia kihívásával. Sok beteg kötni tudja tüneteit az egyes fűfélék virágzásához, mert pontosan tudja, mikor, mit várhat. Vannak azonban olyanok, akiknél bármikor, ill. bármilyen fű-fa virágzása esetén jelentkeznek a tünetek.
Az allergiás megbetegedésre gyermekkorban is legjellemzőbb a nátha, a tüsszögés, néha a szem váladékozása.
A náthához köhögés is társulhat. A bőrviszketés, esetleg kiütés ebben az esetben ritkábban fordul elő. Az allergén kimutatása sokszor nehéz feladat, annál inkább az, minél fiatalabb a gyermek. Sajnos néha már csecsemőkorban is előfordulhat allergiás megbetegedés. Ilyenkor az elhúzódó nátha a leggyakoribb tünet.
A diagnózis felállítása után, az allergiát kiváltó anyag kimutatása okozta nehézségeket még tetőzi a kezelés nehézsége is. Több allergiaellenes készítmény, úgynevezett antihisztamin létezik, amely segítséget tud adni, ám a gyógyulás, a tünetmentesség csak átmeneti jellegű. Vannak olyan természetgyógyászati megoldások, amelyekkel tartós tünetmentesség érhető el, ill. lényegesen enyhítik a szenvedéseket. Ezek azonban kitartó és pontos alkalmazást kívánnak, valamint fontos, hogy az ilyen készítményeket ajánló személy megfelelő felkészültségű legyen. Így összességében az allergia ellen az antihisztaminok, súlyos esetben bizony szteroid a megoldás. Ebben az esetben érvényes igazán a kérdezze meg kezelőorvosát felszólítás.

Havasi Anikó, dietetikus:

A pollenallergia kapcsán dietetikusként elsősorban a keresztallergiákra hívnám fel a figyelmet. Talán kevesen tudják, hogy a pollenallergiák tüneteit egyes zöldségek vagy gyümölcsök fokozhatják. A különböző zöldségek, valamint gyümölcsök miatti allergiák önmagukban ritkán fordulnak elő. Leginkább az jellemző, hogy valamilyen pollenérzékenység mellett, tehát együttesen fordul elő a táplálék és az inhalatív allergia, vagyis a pollenérzékenység. Hazánkban két olyan jelentős növény található, melynek pollenjére való érzékenységéhez nagy százalékban táplálékallergia is társul, ez a nyírfa és a parlagfű. A nyírfa általában áprilisban és májusban virágzik, és egyike a legagresszívebb pollenallergiát okozó növényeknek. Gyakran kapcsolódhat hozzá alma-, burgonya-, sárgarépa-, zeller, valamint mogyoróallergia. Nagyon fontos a pontos diagnózis, mert ennek ismeretében lehet elhagyni az étkezésből azokat az alapanyagokat, melyek fokozhatják a tüneteket. Ezeket az allergiát okozó anyagokat szigorúan ki kell iktatni az étkezésekből! A diétás előírások pontos betartásával a táplálékallergia tünetmentessé válik, és a pollenérzékenység tünetei is csökkennek. Amennyiben csak a pollenszezonban jelentkeznek a tünetek, lehet lazítani a diétán a pollen elvirágzása után. Jellegzetes ez a nyírfa és az alma esetében. Azonban ez az érzékenység fennállhat egész éven keresztül is, ilyenkor a diétát nem szabad abbahagyni.
A parlagfű által kiváltott pollenallergia érinti a legtöbb embert hazánkban. A parlagfűre érzékenyeknél gyakori a keresztreakció görögdinnyére, egyes zöldségekre, fűszerekre.

[Forrás: Galenus]