Diagnosztikai eljárások – Széklettenyésztés

0
2771
Fotó: gettyimages.com

A székletből kevés laboratóriumi vizsgálat történik. A széklettenyésztést a gyomor-bél rendszer alsó részében található, fertőző mikroorganizmusok azonosítására használjuk.

A szemmel nem látható vér kimutatása a székletben nagy jelentőséggel bír a bélrendszer gyulladásos betegségeinek – daganatos betegségeinek szűrésében.

Mikor rendelnek el széklettenyésztést?

  • Hasmenés, illetve véres vagy nyákos széklet esetén.

Hogyan szükséges székletmintát gyűjteni?

  • A székletet tiszta, száraz edénybe kell gyűjteni, úgy, hogy vizelet ne szennyezze. A székletből a mintát kettős falú gyűjtőedénybe falapoccal vagy a gyűjtőedény műanyag lapátjával kell belehelyezni. Ügyelni kell a mintavételi edény jó lezárására. A mintagyűjtő tartályon a nevet és a mintavétel idejét is fel kell tüntetni.

Mit lehet széklettenyésztéssel kimutatni?

  • Baktériumokat: Salmonella-, Shigella-, Campylobacter-, Aeromonas-, Escherichia coli, Staphylococcus aureus, Clostridium difficile, Yersinia-, Vibrio-törzsek
  • Féregpetéket, protozoonokat
  • Candida gombát

Milyen esetekben jelentkezhet vér a székletben?

  • Gyulladásos bélbetegségek,
  • aranyér, fekélyek,
  • colorectalis daganatok esetében.
  • Téves pozitív eredményt adhat: vaskészítmények, vörös húsok, torma, retek, nemszteroid gyulladáscsökkentők
  • Téves negatív eredményt adhat: C-vitamin, citrusfélék

dr. Gellér-Papp Anett
szakgyógyszerész