Diétás tanácsok cukorbetegeknek – 1. rész

0
3771

Minden cukorbeteg – vagy cukorbetegség által fenyegetett egyén – esetében alapvető fontosságú az étrendi kezelés. Miért van erre szükség?

1. Az alkalmazott vércukorcsökkentő kezeléshez igazítva úgy kell elosztani a diétán belül a szénhidrátok napi bevitelét, hogy az a lehető legkisebb vércukor-ingadozást eredményezze.

2. Az étrend energiatartalmát a kívánatos testsúly eléréséhez, ill. fenntartásához szükséges igazítani. Ezért a legtöbb (főként 2-es típusú) cukorbeteg esetében az energiaszegény diéta a kedvező.

3. A két szempont egyeztetése és az ily módon optimalizált vércukorszintek fenntartása esetén kerülhető el vagy késleltethető a diabéteszes szövődmények kifejlődése.

 

A legfontosabb az étrend energiatartalma

Éppen ezért a diétának mindig testre szabottnak kell lennie. Azaz, a normális testtömegű egyénnek összességében naponta annyi energiához kell juttatnia a szervezetét, amennyit az az életkor, a nem, a jelenlegi testsúly, testmagasság, az anyagcsere jellemzői, a végzett fizikai tevékenység függvényében megkíván.

Éppen ezért a testre (és a kezelési célra) szabott étrend energiatartalma az életkor, a nem és a fizikai aktivitás függvényében igen tág határok, azaz 1000 és 3000 kcal (4200 és 12600 kJ) között mozoghat.

Ahhoz, hogy ki-ki megállapíthassa, eltér-e az ideálistól a testsúlya, a testtömegindex (TTI) kiszámítása szükséges. Ez úgy történik, hogy a kg-ban mért testsúlyt elosztjuk a m-ben mért testmagasság négyzetével. Pl. Egy 70 kg-os, 175 cm magas egyén TTI-je: 70 osztva 1,75×1,75 = 70/3,08 = 22,7.

Testtömegindex (kg/m2)

Tápláltsági állapot

19 alatt

Sovány

19–25

Normális

25–30

Túlsúlyos

30 felett

Elhízott

Az étrend összetétele

A gyakorlatban még megvalósítható, korszerű diabéteszes diéta összetétele tehát: 50% szénhidrát, 20% fehérje és 30% zsír, az energiatartalomra számítva.

Az étkezések gyakorisága

Általában a napi minimum 4-5-szöri étkezés javasolható. Ennek előnyei: az egyszerre viszonylag kisebb szénhidrátmennyiség kevésbé emeli a vércukrot, és a viszonylag kisebb mennyiségű zsiradék kevésbé emeli a trigliceridszintet. Ugyanakkor a gyomor soha sem lesz hosszabb ideig üres és kevésbé érzi kínzóan éhesnek magát az ember. A napi többszöri étkezés így egyik biztosítéka mind a testsúly sikeres csökkentésének, mind a súlygyarapodás megelőzésének.

Az egyes étkezések szénhidráttartalma

Minden étkezésnek megfelelő mennyiségű szénhidrátot kell tartalmaznia. Ez mind inzulin nélkül, mind inzulinnal kezelt cukorbetegeknél igen fontos. Hogy mikor mennyi szénhidrátot kell elfogyasztani, több tényező függvénye. Ezek egyike az élettani tény, hogy a szervezet úgynevezett inzulinérzékenysége napszakos ingadozást mutat: reggel és késő délután a legalacsonyabb, délben és éjjel a legmagasabb.

Éppen ezért reggelire kevesebb szénhidrátot tanácsos fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára. Hogy mégis mennyit, arra közelítő választ ad az alábbi táblázat, melyben különböző energiatartalmú étrendek esetén javasolt napi össz-szénhidrátmennyiség oszlik 5, illetve 6 adagra.

1000 kcal (4200 kJ) 125 g szénhidrát

1400 kcal (5900 kJ) 175 g szénhidrát

1800 kcal (7600 kJ) 225 g szénhidrát

2200 kcal (9240 kJ) 275 g szénhidrát

Reggeli

20 g

35 g

40 g

50 g

Tízórai

15 g

20 g

25 g

30 g

Ebéd

40 g

55 g

60 g

75 g

Uzsonna

15 g

20 g

25 g

30 g

Vacsora

35 g

45 g

50 g

65 g

Dr. Fövényi József – Székely Katalin

 

Mi az a glikémiás index? És mit kell tudnunk a szénhidrátokról?

Erről olvashat cikkünk következő részében >>>

 

Kivonat a Diétás Tanácsok füzet most megjelent új kiadásából.

Cikksorozatunkat a Patika Magazin számaiban folytatjuk, addig is hasznos információkat, érdekes híreket olvashat a Tartsd a szintet! közösségi oldalán: facebook.com/TartsdaSzintet