Ezeket az élelmiszereket hamisítják a leggyakrabban – 1. rész

1004

A hamis élelmiszerek azért különösen veszélyesek, mert hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a sarki boltban vagy a vendéglátóhelyeken kapható dolgok egyáltalán nem lehetnek károsak az egészségünkre, hiszen azokat ellenőrzött körülmények között juttatták el hozzánk. Az esetek döntő többségében ez természetesen így is van, de mi van akkor, ha megtévesztő a címke vagy valakik ártó szándékkal egyszerűen meghamisítják ételeinket. Ön felismerné, hogy az előtte lévő élelmiszer nem eredeti? A problémára az alábbi összeállítással szeretnénk felhívni a figyelmet!

 

Olívaolaj

Sok olívaolaj tulajdonítja magát olasz eredetűnek, azonban ezek többsége maximum egy kamionról csodálhatta meg az itáliai félszigetet, mivel a gyártók technikailag nem hazudnak az ország megjelöléssel, ha Olaszországban hozzák forgalomba és onnan importálják az árut például Magyarországra. A csalók kedvelt módszere a tiszta olívaolaj más, olcsóbb alapanyagokkal való felöntése. Erre a célra többnyire szójaolajat használnak, de a hatóságok találkoztak már olyan esettel is, amikor a hamisítók az olcsó olajat béta-karotin és klorofil hozzáadásával próbálták meg „feljavítani”. A tilosban járó gyártók az extra szűz címkét is előszeretettel használják a palackokon, holott egy nemrégiben készült amerikai kutatás szerint a piacon lévő extra szűz olívaolajok 69 százaléka nem felel meg ennek a követelménynek.

Méz

Mivel a tiszta méz nem tartozik a legolcsóbb alapanyagok közé, gyakorta esik áldozatául a hamisítóknak. A leggyakoribb módja a méz olcsósításának az ipari cukrok hozzákeverése, de egyes esetekben az is előfordult, hogy a méznek eladott áru nem volt más, mint magas fruktóz tartalmú kukoricaszirup némi aromával. A legnagyobb visszhangot kiváltó ügy talán 2008-ban esett meg, amikor kiderült, hogy a „mézmosás” Al Capone-ja olcsó kínai vegyes mézet csempészett be az Egyesült Államokba, átcímkézés után pedig magas minőségű koreai mézként értékesítette azt.

Hal

A halakkal, különösképpen a tengeri halakkal való visszaélés széleskörűen elterjedt szerte a világban. Legjellemzőbb formája, hogy más fajtájú halként, jellemzően magasabb minőségűként tüntetik fel az olcsóbbakat. A legérintettebb típusok az alaszkai tőkehal, a tengeri sügér és a tonhal. Utóbbit gyakran helyettesítik egy úgynevezett Escobar (vajhal) fajtájú hallal, amelyre viszont a legtöbb ember gyomra különösen érzékeny, és nagy valószínűséggel erős hasmenéssel járhat a fogyasztása. Ennél kevésbé humorosak azok az esetek, amikor a hamisítók rossz körülmények között nevelt, higannyal vagy más vegyi anyaggal mérgezett állatokat adnak el egészségesként. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy milyen halat választunk.

Kávé

Az egyik legkönnyebben hamisítható élelmiszer, amelyet előszeretettel ki is használnak a bűnözők. Az őrölt kávéhoz ugyanis szinte minden hasonló állagú és színű port hozzá tudnak adni. Így a hatóságok találtak már gallyaktól kezdve, őrölt kukoricán át a legkülönbözőbb magvakig szinte mindent a kávéporokban. Éppen ezért a legbiztosabb megoldás az, ha magunknak őröljük a kávészemeket!

Sáfrány

A sáfrány a világ egyik legdrágább fűszerének számít, így talán nem is olyan meglepő, hogy a bűnelkövetők is nagy fantáziát látnak a hamisításában. A valódi fűszer egyetlen kilója több mint 400 ezer forintba kerül, amelynek egyetlen oka van: hihetetlenül sok, 150 virág leszüretelésére van szükség mindössze egyetlen gramm fűszer előállításához. A hamisításához ezzel szemben csak egy hagymára és némi narancsszínű festékre. Ezzel el is árultuk, hogy a leggyakoribb sáfrányhelyettesítő alapanyag a szárított hagyma, de persze találtak már valódinak elkönyvelt szállítmányokban a körömvirágtól kezdve a leghétköznapibb növényekig mindent. A legegyszerűbben úgy kerülhetjük el a hamis sáfrányt, ha a hosszú, egész szálas változatát keressük.

 

Cikkünk 2. részét ITT olvashatja el!

Cikkünk 3. részét pedig ITT!

 

Nokamu

HENT hírlevél