Fáj a vádlija, hideg, száraz a bőre? – Ez lehet az érszűkület jele is

574

Előfordul, hogy sokáig nem okoz panaszt, de járáskor rendszeresen jelentkező vádlifájdalom esetén érdemes megvizsgáltatni, nem érszűkület áll-e a háttérben. Dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angiológusa a betegség további tüneteiről és a kezeletlen betegség következményeiről beszélt.

Az érszűkület tünetei az egyes fázisokban

Az érszűkület leggyakrabban az alsó végtagokat friss vérrel ellátó verőerek, az artériák falában létrejövő meszes lerakódások, majd szűkületek következtében kialakuló betegség, melynek következtében az érintett szövetek oxigénellátása csökken. A betegség más szerveket, például a hasi ereket vagy a vesét is érintheti, illetve fennállása esetén a szív és az agy ereinek érintettségére is számítani lehet. Ez fordítva is igaz, így korábbi szív-vagy agyi infarktus elszenvedése után, valamint dohányzókban, cukorbetegekben, magas vérnyomás és vérzsírok fennállásakor vagy családi halmozódás esetén különös figyelmet kell szentelni az érszűkületnek. 
Az alsó végtagokat érintő érszűkületnek négy, egyre súlyosabb fokot jelző stádiuma van:

1. Tünetmentes fázis
Az első stádiumban műszeres vizsgálatokkal lehet az erek meszesedését, szűkületét kimutatni, A kórisme felállítása ún. doppler vizsgálat elvégzésével történik. Ennek során egy kézi ultrahang segítségével megmérik a lábak és a felkarok különböző artériáiban a vérnyomást. Ezekből az értékekből az úgynevezett boka-kar indexet, vagy doppler indexet számolják ki. A kapott hányados egészségesekben 1 és 1,3 közötti, vagyis normál esetben a lábakban azonos vagy kissé magasabb a vérnyomás, mint a karokban. Érszűkületről akkor beszélhetünk, ha a hányados kisebb, mint 0,9, vagyis a lábakon mért nyomás alacsonyabb, mint a karokon. Minél alacsonyabb a kapott érték, annál súlyosabb az érszűkület.
A szív- és érrendszeri betegségekre rizikótényezőkkel rendelkezők (különösen az erős dohányosok, cukorbetegek) esetén kiemelt fontosságú a rendszeresen elvégzett szűrővizsgálat, amellyel a korai tünetmentes állapotra felhívva a figyelmet, megelőzhető a betegség súlyosabbá válása.

2. Vádlifájdalom

Egy bizonyos távolság megtétele után fájdalom lép fel a combban vagy vádliban, ritkán a lábfejen, ami miatt gyakran meg kell állni. Rövid pihenés után a fájdalom szűnik, és a járás folytatható, bár a fájdalom vagy görcs a gyaloglás során újból jelentkezik. Ezt a tünetet nevezik „intermittáló sántításnak” és a betegséget e jellemzője miatt hívják „kirakatnéző” betegségnek is. Ebben a stádiumban a betegség leggyakrabban gyógyszeresen és életmódbeli változtatásokkal kezelhető.

3. Nyugalmi fájdalom és más súlyos tünetek
Ebben a fázisban már nyugalomban, főleg éjszaka is jelentkezik a fájdalom, ami fekvő helyzetben erősödik, és a beteget felülésre készteti, a lábát az ágyról lelógatva enyhíti a panaszát. A rossz vérellátás miatt a végtag hideg, sápadt színű lehet, zsibbadás, égés alakulhat ki, az ujjbegyek ellilulhatnak, a száraz bőr, gyakori a körömgomba, a szőrzet ritkul.

4. Szövetelhalás

A legsúlyosabb stádiumban a végtagokon szövetelhalás, fekély alakul ki, az ujjakon, sarkakon elfeketedő akár száraz, akár nedvedző bőrelváltozások jelenhetnek meg, nagyon erős fájdalom mellett, amely azt jelzi, hogy a végtag komoly veszélyben van! Ilyenkor mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy a szövetelhalást megpróbálják megállítani, ezáltal az amputációt elkerülni. Különösen cukorbetegeknél és az ismert érszűkületes betegeknél fontos a lábak rendszeres otthoni átvizsgálása, kisebb sebek, sérülések, gombásodás irányában.

A súlyos következmények megelőzhetők

A fentiek alapján az elhanyagolt érszűkület következményei igen súlyosak lehetnek, ám korán felismerve gyógyszeres kezeléssel, rendszeres járással, a dohányzás mérséklésével a betegség hosszabb ideig szinten tartható. Később már csak az ereken végzett értágítás vagy érműtét segíthet, azonban vannak olyan esetek, amikor egyik beavatkozás sem végezhető és ilyenkor a végtag keringésének kritikus állapota esetén kerül sor az amputációra! Ezért fontos egyrészt a betegség korai felismerése, másrészt ismert betegség esetén a rosszabbodás tüneteinek korai jelzése a kezelőorvos felé – hangsúlyozza dr. Kósa Éva, a Kardioközpont angiológusa.

 

Kardioközpont