Akác
Robinia-pseudoacacia L.
Hüvelyesek családja
Fabaceae
népi neve
krisztus-koronafa, agác, koronafa
angol neve
Black Locust
német neve
Gemeine Robinie
Leírás és előfordulás:
lombhullató erdészeti fa, melyet a XVIII. században a futóhomok megkötésére telepítettek be hazánkba. Azóta annyira meghonosodott, hogy egyike a legközönségesebb növényeknek. Akár 25 méter magasra is megnövő, szabálytalan koronát nevelő, sokfelé kiírthatatlan gyomfa, amely elfoglalja a területet az őshonos növényektől. A fiatal fák kérge sima és barnás, az idősebbeké barnásszürke, repedezett. A hajtások barnásvörösek. Levelei páratlanul szárnyaltak, 10-35 cm hosszúak, 9-19 levélkéből állnak. A levélkék oválisak, tojásdadok, 2-3,5 cm hosszúak, 1,3-2,8 cm szélesek. A pálhalevelek tüskékké alakultak át. Május-júniusban nyíló fehér, illatos virágai dús, lelógó fürtöt képeznek. Termése hüvely.
Felhasznált részek, drogok:
elsősorban a virág (Robiniae pseudacaciae flos), ritkábban a levél (Robiniae pseudacaciae folium) és a kéreg (Robiniae pseudacaciae cortex).
Főbb hatóanyagok:
a virágokban flavonoidok és illóolaj.
Főbb hatások:
a virágoké enyhe görcsoldó és vizelethajtó.
Felhasználások:
a virágdrogot vizelethajtó-, köhögéscsillapító- és gyomorteák alkotórészeként.
Ajánlott napi adag:
virágból 6 g.
Nemkívánt hatások, ellenjavallatok, figyelmeztetések:
a levelekben, kéregben és a magvakban előforduló, robinnak nevezett lektin miatt e drogok alkalmazása óvatosságot igényel.
Megjegyzések:
a likőriparban a virágokból készült kivonatot édes típusú likőrök ízkiegészítőjeként alkalmazzák. Virágaiból kiváló méz készíthető, de nyersen is fogyasztható.
© dr. Babulka Péter
© Galenus Kft.
TOP 5 GYÓGYNÖVÉNY
GYÓGYNÖVÉNYEK
