Így okoz a szénhidrát fogszuvasodást

913

A szájüreg szervezetünk leggazdagabb baktériumflóráját hordozza. Nincs olyan szer vagy módszer, mellyel a szájüreg akár egy pillanatig is sterillé tehető. Ezzel a flórával együtt tudunk élni akkor, ha megfelelő szájhigiéniát tartunk fent, és nem tesszük lehetővé, hogy a nyálból a baktériumok tartósan megtapadjanak a fogak felszínén. Amennyiben megtapadnak, olyan bakteriális plakkot képeznek, amely a legtöbb szájüregi betegség oka. Az ínyszéllel érintkező baktériumok az ínyben gyulladást váltanak ki, amely ínygyulladást vagy a fogak elvesztését okozó fogágygyulladást okozhat. Azonban a fog felszínén megtapadt baktériumok a fogak keményállományát is képesek elpusztítani.

 

Szénhidrát – sav – lyukas fogak

A fogzománc az élő szervezet legkeményebb szövete, keményebb, mint az üveg, de mint minden kristály, sav hatására oldódik. Márpedig a fog felszínen megtapadó baktériumok jelentős hányada a szájban lévő szénhidrátokat bontva termel energiát.  Ennek az élettevékenységnek a végterméke sav, amely sav közvetlenül a fogfelszínen választódik ki – és amennyiben hosszú ideig éri a zománc kristályszerkezetét, az kioldódik –, s bizonyos idő múlva valódi szövethiány, azaz lyuk alakul ki.

Az ínygyulladással ellentétben, ahol maguk a baktériumok okoznak betegséget, a fogszuvasodás esetében a baktériumok mellett szükséges a baktériumok tápanyagául szolgáló szénhidrátok jelenléte is a szájüregben. Ezért a szénhidrátok – különösképp bizonyos édességek – fogyasztása magas kockázati tényező. A középkorban vagy korábban, amikor  még a cukor és finomított szénhidrátok ismeretlenek voltak, nem is volt vagy alig fordult elő szúvas fog.

 

A fogszuvasodás a finomított szénhidrátok (különösen a magas cukortartalmú ételek) elterjedésével vált népbetegséggé.

A barázdák és a fogak közötti területek a legveszélyesebbek

Tehát a fogszuvasodás jelentős mértékben megelőzhető, ha már gyermekkortól egyáltalán vagy alig fogyasztunk finomított szénhidrátokat tartalmazó ételeket. A fogszuvasodás először a rágófogak barázdáiban kezdődik, mert ezek a mélyedések fogkefével egyáltalán nem tisztíthatók és így a megtapadt baktériumok zavartalanul termelhetik savas bomlástermékeit. A másik, nehezen tisztítható terület a fogak közötti rés. Ezeken a helyeken alakul ki legelőször a fogszuvasodás.

 

Ne közvelenül étkezés után mossunk fogat!

Természetesen a helyes és megfelelő időben végzett fogmosás jelentős mértékben csökkenti a fogszuvasodás rizikóját. Mai tudásunk szerint sokkal hatékonyabb, ha nem közvetlenül étkezés után mosunk fogat. Ekkor ugyanis a savhatás a legerősebb, a felszínes zománcréteg felpuhult, és ha ezt kefével dörzsöljük, elősegítjük ennek további pusztulását. Hagyjunk időt arra, hogy a nyálban oldott ásványi sókból a zománc felszíni rétege újra épüljön. Ezért legjobb, ha étkezés után fél órával mosunk fogat, de a köztes időben sokat segít a cukormentes rágógumi fogyasztása is, amely amellett, hogy tökéletesen hozzásegít a fogakon képződött plakksavak semlegesítéséhez, a fogak tisztántartásához, a nyálmirigyműködését is stimulálja.  Így a cukormentes rágógumik fogyasztása nem csupán a komfortérzetünket javítja, de elősegíti a savas bomlástermékek kimosását, és így a fogszuvasodás megelőzését is.

További információkért látogasson el a www.szajharmonia.hu weboldalra!

Dr. Gera István
Magyar Fogorvosok Egyesülete

Stern