Előfordulhat, hogy a termékekben jelenlévő tartósítószerek és különböző adalékanyagok, antioxidánsok, esetleg mesterséges színezékek és ízfokozók allergiás reakciót váltanak ki. Ez a fajta érzékenység megjelenhet önállóan, de leggyakrabban valamilyen ismert és gyakori érzékenység, például a tejérzékenység mellé társul.

Valószínűleg a diéta kezdeti stádiumában, amikor a szervezetet amúgy is leterheli a bekerült és még ki nem ürült tejfehérje, tejcukor, gyümölcscukor, szója, könnyen problémát okozhat az élelmiszerekben nagy mennyiségben jelenlévő adalékanyagok és tartósítószerek emésztése.

Ha egy gyermeknél valamilyen felszívódási problémát állapít meg a szakorvos, akkor – miután az emésztőrendszere pillanatnyilag nem működik tökéletesen – minden lehetséges módon arra kell törekedni, hogy megkönnyítsük számára a tápanyagok felszívódását. Sajnálatos módon az a tapasztalat, hogy ilyen esetben az élelmiszer-ipari termékek fogyasztása csak ront a helyzeten, mivel ezek döntő része tartalmaz adalékanyagokat. Az is előfordulhat, hogy a legszigorúbb diéta mellett, maguk az adalékanyagok is átmenetileg allergiás reakciót váltanak ki a gyermek szervezetében. Ilyenkor két lehetősége van a szülőnek: vagy megvásárolja a költségesebb, de mindenképpen egészségesebb termékeket, amelyeken a gyártó feltünteti és garantálja, hogy tartósítószert, mesterséges színezéket, esetleg adalékanyagot nem tartalmaz, vagy igyekszik minél több élelmiszert házilag előállítani gyermeke számára.

Az élelmiszeriparban az úgynevezett E-számozási rendszer hivatott arra, hogy nyelvi megkötöttség nélkül jelölje az adott termékben található adalékanyagokat. Ezeket a gyártónak kötelessége feltüntetni a terméken. A tartósítószerek nagy általánosságban az E200–E299 jelöléssel szerepelnek a termékeken. Akik tehát érzékenyek valamelyik tartósítószerre, mindig ellenőrizzék a termék összetételét!

Tartósításra természetesen szükség van, hiszen az élelmiszerek mikroorganizmusokat tartalmaznak, amelyek a tárolás folyamán nemkívánatos folyamatokat indítanak el.

De tartósítani sokféleképpen lehet, akár házilag is, kémiai anyagok felhasználása nélkül. Nagyanyáink még tartósítószerek nélkül tették el a lekvárokat, készítették a befőtteket és a szörpöket, savanyúságokat.

Télire zöldségeket, ételízesítőket és fűszereket készítettek, amelyeket sózással vagy szárítással tartósítottak. Gyakran elfeledkezünk róla, hogy a legegyszerűbb módja annak, hogy zöldnövényeket tartósítsunk, a szárítás, pedig ilyen módon nem csak fűszereket, gombát és paprikát tartósíthatunk, hanem lakásunkat díszíthetjük egy-egy nyarat idéző virágcsokorral is. Természetesen ma már rendelkezésünkre áll a hűtőgép és a fagyasztó, amelyek szakszerű kezeléssel lehetővé teszik az élelmiszerek hosszabb ideig történő tárolását is.

Próbáljuk meg egészségesebbé tenni az egész család étrendjét azáltal, hogy odafigyelünk a termékek összetételére. Fogyasszunk házilag készült ételeket, amelyek nem tartalmaznak olyan sok adalékanyagot és tartósítószert.