A bárányhimlő

Rendszerint enyhe szervi tünetekkel kezdődő akut vírusbetegség, amelyet hamarosan kiütések követnek (maculák, papulák és vesiculák). A betegség vége a pörkösödés.

A bárányhimlőt a varicella-zoster vírus okozza. A varicella, a kanyaróhoz hasonlóan, nagyon ragályos fertőző betegség.
A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, elsősorban a kiütések megjelenésekor. A szokásos lappangási ideje 14-16 nap, de a megfertőződött egyén 10-21 napig még fertőzöttnek számít. A beteg az utolsó pörk kialakulásáig fertőz.

Panaszok és tünetek

Enyhe fejfájás, mérsékelt láz, rossz közérzet jelentkezhet a fertőződést követően 11-15 nappal. A kezdeti kiütéseket gyakran gyorsan elhalványuló bőrpír kíséri. Súlyos esetekben a kiütések ellepik a testet, más esetekben az arc és a végtagok viszonylag megkíméltek. Ha csak néhány kiütés jelentkezik, akkor azok rendszerint a törzs felső részén láthatók. A nyálkahártyákon fekélyes elváltozások alakulhatnak ki.
A bárányhimlő gyermekkorban rendszerint jóindulatú lefolyású. Ugyanakkor súlyos, akár halálos is lehet felnőttekben, és azokban a betegekben, akik csökkent T sejtes immunválasztással rendelkeznek.

Kezelés

Az enyhe eseteket csak tünetileg kell kezelni. A viszketés rendkívül kínzó lehet, ezért enyhítésére, valamint a felülfertőződést és hegesedést okozó vakarózás megelőzésére, nedves borogatás alkalmazható. Súlyos esetekben, orvosi utasításra gyógyszer alkalmazása szükséges.

Rubeola

A rubeola rendszerint enyhe tünetekkel járó kiütéses fertőző betegség.

A betegséget cseppfertőzés, vagy szoros kontaktus útján terjedő RNS vírus okozza. A beteg a kiütések megjelenése előtt 1 héttel már fertőz. A fertőzőképesség 1 héttel a kiütések elhalványulása után múlik el. A rubeola kevésbé fertőző, mint a kanyaró, ezért sokan nem esnek át a betegségen gyermekkorban, így a fiatal felnőtt nők mintegy 10-15%-a fogékony rá. Sok esetben téves diagnózis születik, vagy a betegség olyan enyhe lefolyású, hogy észre sem veszik. Tavasszal rendszertelen időközökben járványosan fordul elő; nagy járványok 6-8 évenként fordulnak elő. A természetes fertőzést követően életre szóló immunitás alakul ki.

Panaszok és tünetek

Gyermekekben rossz közérzet, esetleg láz, fejfájás, ízületi fájdalom jellemzi; serdülőkben és felnőttekben e tünetek nagyon enyhék, vagy hiányoznak. A tipikus kiütés megjelenése után már valószínűsíthető a rubeola.
A kiütés hasonló a kanyaróban megfigyelhetőhöz, de kevésbé kiterjedt és gyorsabban elhalványul. Az arcon és a nyakon jelenik meg először. Majd gyorsan ráterjed a törzsre és a végtagokra. A kiütések kezdetekor a skarlátra jellemző bőrvörösség jelenhet meg, elsősorban az arcon. Halvány rózsaszínű, foltszerű kiütések jelennek meg a szájpadláson, majd vöröses színűvé válva átterjednek a torokra. A garat kezdetben vörös, de nem fájdalmas. A kiütés rendszerint 3 napig tart.

Kezelése

A rubeola védőoltással megelőzhető. A betegség alig, vagy nem igényel kezelést.

Mumpsz

Akut, ragályos, generalizált vírusbetegség, amely általában a nyálmirigyek fájdalmas megduzzadásával jár.

A kórokozó cseppfertőzéssel, vagy a fertőzött nyállal érintkezett tárgyak útján terjed. A vírus valószínűleg a szájon keresztül jut be a szervezetbe. A vírus a nyálmirigyek duzzanata alatt (általában 5-9 napig), sőt azt megelőzően már 1-6 nappal megtalálható a nyálban. Kevésbé ragályos betegség, mint a kanyaró és a bárányhimlő. A leggyakrabban a tél végén és kora tavasszal fordul elő. Bár a betegség minden életkorban előfordulhat, leggyakrabban mégis az 5-15 éves gyermekek között találkozunk vele. Két éves kor alatt ritkán fordul elő, az 1 éves kor alatti csecsemők immunisak a mumpsszal szemben. A betegség egyszeri átvészelése rendszerint életre szóló védettséget vált ki, még akkor is, ha csak az egyik nyálmirigy duzzadt meg. Az esetek 25-30%-a klinikailag tünetmentes formában zajlik.

Panaszok és tünetek

14-24 napos lappangási idő után a betegség borzongással, fejfájással, étvágytalansággal, rossz közérzettel és enyhe hőemelkedéssel kezdődik. A tünetek 12-24 óráig is eltartanak, mielőtt a nyálmirigyek érintettsége feltűnne. A legkorábbi tünete a rágási és nyelési fájdalom, különösen savanyú folyadékok fogyasztásakor. Nyálmirigyduzzanat és láz kíséri.

Megelőzés
A beteget el kell különíteni mindaddig, míg a mirigyek duzzanata meg nem szűnik.

Kezelés

A kezelés tüneti. A folyékony diéta megkíméli a beteget a rágással járó fájdalomtól. A savanyú anyagok szintén kellemetlen érzést válthatnak ki, ezért kerülendők. A fejfájás és az általános rossz közérzet fájdalomcsillapítókkal csökkenthető.

Kanyaró

Heveny, igen ragályos betegség, melyre láz, köhögés, nátha, kötőhártya-gyulladás, a száj és ajak nyálkahártyáján foltok és a bőrön terjedő göbös-foltos kiütések jellemzők.

A kanyaró kórokozója egy paramyoxivírus, mely a betegség bevezető vagy korai kiütéses szakában lévő beteg orrából, torkából és szájából a levegőbe szóródó apró cseppekkel fertőz. Ritkaság, hogy nem fertőzött személy vagy tárgy révén közvetve fertőzzön. A fertőzőképesség a kiütések megjelenése előtt 2-4 nappal kezdődik és az akut időszakban megmarad. Mire a kiütések elmúlnak, az orr és a torok váladékaiból eltűnik a vírus. A kiütések utáni enyhe hámlás idején már nem fertőz a beteg.

Panaszok és tünetek

Szabályos esetben a kanyaró 7-14 napos lappangási idő után lázzal, hurutos tünetekkel, száraz köhögéssel és kötőhártya-gyulladással kezdődik. A kórjelző Koplik foltok 2-4 nap múlva jelennek meg általában az őrlőfoggal szembeni szájnyálkahártyán. Torokgyulladás és a gége, a légcső, és a hörgők nyálkahártyájának gyulladása következhet be.
A jellegzetes bőrkiütés az első tünetek után 3-5 nappal jelenik meg, általában 1-2 nappal a Koplik foltok megjelenése után.

Megelőzés
Beszerezhető az élő, gyengített kórokozót tartalmazó oltóanyag, mely ugyanolyan hosszan tartó védettséget biztosít az oltásra fogékony egyénekben, mint a kanyaró betegség.

Kezelés

A kezelés tüneti. A betegeket óvni kell a streptococcus fertőzésektől.

Bedő Zsuzsanna
Forrás: The Merck Manual of Diagnosis and Therapy/ Orvosi Kézikönyv