A vér vörös színét a vörösvértestek adják, melyek csak 4 hónapig élnek, de ez alatt 1500 kilométert tesznek meg a testben! A bennük lévő hemoglobin oxigént vesz fel a tüdőben és azt leadja a többi szervben. Számuk nőknél 4,8, férfiaknál 5,4 millió/ml. A vérben lévő fehérvérsejtek a szervezet védelmezői, nagyobbak, mint a vörösvérsejtek, de számuk kisebb. Változtatni tudják alakjukat, így át tudnak préselődni a hajszálerek falán. Így a véráramból kilépve elpusztítják a fertőző kórokozókat. Számuk 4300-10 800/ml.

A vérlemezkék a véralvadásban részt vevő sejttörmelékek, s oly módon tömik be a kis érsérüléseket, hogy szilárd masszává, vérlemezkedugóvá állnak össze. A vér folyékony része a vérplazma. Az emberek különböző vércsoportba tartoznak. Az A vércsoportú emberekben A, a B vércsoportúakban B antigén található, az AB típusúakban mindkettő, míg a 0-sokban ezek egyike sincs jelen. Vérátömlesztésnél ezt figyelembe kell venni, mert nem megfelelő vértípus esetén a vérantigén és az ellenanyag reagálhat egymással, egymáshoz tapadhatnak, s agglutináció következhet be. Ha a test kis mennyiségű vért veszít, azt hamarosan pótolja. Ha azonban 1 liternél többet, akkor beavatkozásra van szükség, a vér rendes térfogatának helyreállítására, vagyis vérpótlásra, vérátömlesztésre.

Természetesen a véradó (donor) vérét teljes vizsgálattal ellenőrzik. A vérvizsgálat felvilágosítást nyújt az ember pillanatnyi s további egészségi állapotáról is. Megállapítják a vércsoportot, a vérsejtszámot s hogy milyen oldott anyagok vannak a vérben. A rendellenes vérszint betegségre utal. A vérszegénység (anémia) gyakori rendellenesség, amelyben a vérnek csökken a hemoglobinszintje. Ez megakadályozza, hogy a vér kellő mennyiségű oxigént szállítson. A betegnek vagy kevés a vörösvérsejtje, vagy ezekben kevés hemoglobin van.

Érhálózatunk

A szív vért pumpál az erekbe, ezek az artériák, melyeken keresztül eljut a vér a test minden részébe. Az artériák egyre finomabb ágakra oszlanak, majd hajszálerekben végződnek. A hajszálerek falain keresztül jut az oxigén és a táplálék a szervezet sejtjeihez. A szén-dioxid és a bomlástermékek pedig visszaszivárognak a hajszálerekbe, majd ezek kiszélesednek vénákká, s ezeken áramlik vissza a vér a szívbe. Testünk vérereinek hossza mintegy 100 000 km! Kétszer is körülérné az Egyenlítőt. Csőhálózatként szövik át a testet. A legnagyobb erek vastagabbak az ujjnál, a vékonyak pedig csak mikroszkóppal láthatók. Vér – normális körülmények között – csak erekben található. A szívből kiáramló vér kb. 25 másodperc alatt járja körbe a testet. Az artéria fala erős, nagy nyomás alatt szállítja az oxigéndús vért. Az érfalat izom veszi körül. Amikor ez összehúzódik, az ér beszűkül, s kevesebb vért enged át. A visszerek vékonyabb falúak, bennük a nyomás kisebb, így gyenge az előrehajtó erő. Sok visszérben – különösen a lábban – vénabillentyűk vannak, amelyek megakadályozzák, hogy a vér saját tömegétől visszafelé folyjon. Ha ez nem zár tökéletesen, a visszér vérrel erősen megtelik, s feszült, tágult lesz. Ez rendszerint a lábon alakul ki.

A vér és a szervek kapcsolata

1. A szív fenntartja a vérkeringést, a vér pedig lebonyolítja a szív anyagforgalmát.
2. A tüdőben a vér leadja a szén-dioxidot és felveszi az oxigént.
3. A lépben lebomlanak az elöregedett vörösvértestek.
4. A belekből felszívódnak a tápanyagok.
5. A vér minden sejt anyagforgalmát közvetíti (középen nagyítva).
6. A máj ártalmatlanná teszi a mérgező anyagokat és felhalmozza a cukrot.
7. A vese kiválasztja a bomlástermékeket és a vizet.
8. A verejtékmirigyek kiválasztják az izzadságot.

Minilexikon

agglutináció: a vérsejtek összecsomósodása;
artéria: verőér, a vért a szív felől szállító ér;
érelmeszesedés: zsírszerű anyagok rakódnak le a verőerek falára. Így a véráramlás lelassul, majd vérrög is elzárhatja az áramlást, ami agyvérzést vagy szívinfarktust okozhat;
hemofília: vérzékenység, a vérből hiányzik valamely véralvadási tényező, s a vér így nem alvad meg;
hemoglobin: a vérben lévő vastartalmú fehérje, mely az oxigént szállítja a szervezetben;
kapilláris: hajszálér;
nyiroksejt: fehérvérsejt-fajta, létfontosságúak a szervezet védekezőképességében, ellenanyagot termelnek;
trombociták: vérlemezkék, a véralvadásban játszanak szerepet;
véna: visszér, a vért a szív felé szállító ér;
véralvadás: az a folyamat a vérben, amely megfékezi a sérült érből származó vérzést oly módon, hogy a vérlemezkék fokozott összetapadásával a vér sűrű, alvadt lesz;
vérszegénység: az az állapot, amikor a vérnek csökkent a hemoglobinszintje

Mit kell tudni a visszerességről?

A visszeresség a leggyakoribb vénás keringési zavar, amely részben civilizációs ártalomként jelentkezik. A visszértágulat egészen fiatal korban kezdődhet: már a 20 év alattiak 15-20%-ánál megfigyelhetőek a tünetek. Az életkor előrehaladtával a visszeresség gyakoribbá válik, az 50 év felettieknek már több mint 60%-a szenved vénás keringési zavarokban. A visszeresség krónikus, előrehaladó betegség, ami azt jelenti, hogy megfelelő kezelés nélkül az állapot romlik, a kezdetben jelentéktelen panaszok egyre fokozódnak, súlyos, esetleg életveszélyes szövődmények alakulnak ki.

A visszeresség tipikusan olyan betegség, amelynek kezelésében, egyensúlyban tartásában kiemelkedő szerepe van a beteg együttműködő készségének. Bármilyen orvosi beavatkozás, gyógyszeres vagy műtéti kezelés csak úgy hozhat tartós eredményt, ha a beteg pontosan betartja az életmódbeli előírásokat. A betegség korai szakában, illetve enyhébb elváltozások esetén a beteg által, otthon végezhető kezelés elegendő a betegség, illetve az állapot egyensúlyban tartására, a teljes panaszmentesség elérésére.

Mi okozza a visszerességet?

A visszeresség a felületes vénák kóros tágulatát jelenti. A vénákban a vér egyirányú, tehát a szív felé történő áramlását a billentyűk biztosítják. Ha a billentyűk nem zárnak tökéletesen, a vér visszafelé áramlik a gyűjtőerekben, ami az érfal kóros kitágulásához, a vér pangásához vezet. Ezt az állapotot nevezzük visszérbetegségnek.

Vannak örökletes tényezők, amelyek hajlamosítanak a visszerességre. Fontos tényező a terhesség is: részben a hormonális elváltozások, részben a terhes méh nyomása miatt gyakori a terhességi visszér, ami azonban a szülés után visszafejlődhet.

Az életmód döntő mértékben befolyásolja a betegség kialakulását. Ha tartósan ülünk vagy állunk, nincs lehetőség az alsó végtagi vénák kiürülésére, hiszen a vénák kiürülését a működő izmok –pumpa– funkciója biztosítja – így azok tovább tágulnak, a visszeresség fokozódik. Melegben a vénás pangás fokozódik, a tágult erek gyulladáskészsége is nagyobb lesz. Ezért fáj a visszeres láb nyáron és ugyancsak ezzel magyarázható a meleg fürdők kedvezőtlen hatása.

Figyeljünk a kezdeti tünetekre!

A visszeres lábpanaszok – főleg kezdetben – nem járnak különösebb fájdalommal. A betegek általában megmagyarázhatatlan, kellemetlen érzésről, –nehéz– lábról és éjszakai lábikragörcsről tesznek említést. A bokatáji, illetve alszárödéma főleg tartós ülés, állás hatására jellemzően a délutáni, esti órákra alakulnak ki. Nagyon fontos, hogy amikor valaki ezeket a tüneteket észleli, illetve felületes vénatágulatot lát az alsó végtagján, forduljon háziorvosához. A kezdeti állapotot célszerű orvosi vizsgálattal rögzíteni, és így lehet eldönteni, hogy milyen módszerrel lehet a betegséget egyensúlyban tartani.

A visszérbetegség szövődményei

A visszérgyulladás jól látható, körülírt piros elszíneződéssel jár, és kemény, meleg, fájdalmas kötegként tapintható. Ezt észlelve feltétlenül orvoshoz kell fordulni. A különböző bőrjelenségek, pl. a bokaízület felett, a lábszáron megjelenő barnás elszíneződés már az előrehaladottabb károsodás jele. Legsúlyosabb stádium a vénás fekély vagy lábszárfekély, amely rendkívül nehezen kezelhető. Általában véve elmondhatjuk, hogy magát a visszerességet kell úgy kezelni, hogy a szövődmények ne alakulhassanak ki.

Amit ma megtehet

A még ki nem alakult visszerességet rendszeres mozgással tudjuk legjobban megelőzni. Különösen fontos ez, ha valakinek a visszerességre hajlama van, tehát családjában halmozottan fordul elő. Vannak olyan tornagyakorlatok, melyekkel célzottan javíthatjuk a vénás visszaáramlást. A –vénás torna– a már kialakult visszereket is kedvezően befolyásolja. Tartós ülés – pl. hosszú utazás vagy értekezlet – során a lábfej, lábujjak mozgatásával elősegíthetjük az izompumpa működését, a vénák kiürülését. A megfelelően megválasztott, úgynevezett –kompressziós– eszközöknek (rugalmas pólya, fásli) mind a megelőzésben, mind a kezelésben nagy szerepük van.

A lábfej, lábszár égő, feszülő érzését gyorsan enyhíthetjük a megfelelő visszérkenőcs alkalmazásával. Erre a célra alkalmas a Doxivenil gél, amely a patikákban recept nélkül kapható. Célszerű – különösen nyáron –, ha a Doxivenil gélt naponta kétszer, reggel és este alkalmazzák. A gél hatóanyagai gátolják az ödéma kialakulását és a gyulladást.

Meleg vizes kádfürdő helyett célszerűbb a zuhanyozás. A láb esti hideg vizes zuhanyoztatása sokat segít az éjszakai lábpanaszok megelőzésében.

Dr. Papp Klára