Anatómia

Az emésztőrendszer vagy tápcsatorna kb. 8 m hosszú, a szájnyílással kezdődő és a béltekervényeken keresztül a végbélnyílással végződő cső. Felső szakasza a szájüreggel kezdődik, a garatban, majd a nyelőcsőben folytatódik. Középső szakasza a gyomor és a vékonybél. Az alsó szakaszt a vastagbél képezi, mely a végbélbe megy át, és a gáttájékon a végbélnyílással végződik. A gyomor kb. 1 liter űrtartalmú izomzsák, melynek feladata a táplálék raktározása és előkészítése az emésztéshez.

Működése

A gyomor a felvett táplálék átmeneti gyűjtőhelye, amelyben a táplálék egy része felázás, a húsnemű táplálék pedig a kötőszöveti rostok (kollagén) emésztése révén teljesen híg péppé olvad szét.

A gyomor nyálkahártyája különböző mirigyeket tartalmaz, amelyek nyákot, gasztrint, enzimeket és sósavat termelnek.

A gasztrin egy hormon, amely a nyálkahártyát gyomornedv-elválasztásra serkenti. A gyomor mirigyei 24 óra alatt kb. 1–2 liter gyomornedvet termelnek. A gyomor sósava a táplálékban lévő baktériumokat elöli, tehát sterilező hatása van. Leglényegesebb funkciója, hogy apró mennyiségekben adagolja az így előkészített tartalmat a vékonybél kezdeti szakaszának, ahol az emésztés döntő része zajlik.

Betegségei

A gyomorneurózis igen gyakori kórkép, sokrétű panaszokkal. A “gyomorideges” embereknek remeg a gyomruk és az idegállapotuktól függően esetleg bizarr fájdalmakat is éreznek.

A gyakran a has felső részében jelentkező éles, görcsszerű fájdalmat a gyomor falának rendellenes mozgása okozza, amit a vegetatív idegrendszer működésének zavara idéz elő. A gyomorneurózishoz társuló gyomorégéshez hozzájárul, hogy a stresszben élő emberek a kelleténél gyakrabban nyúlnak a kávé, az erős tea, az alkohol, ill. a cigaretta után, ami mind fokozott gyomorsavtermelést vált ki.

A gyomorneurózisban szenvedő betegeknek nem a gyomrát kell elsősorban kezelni. A pszichoszociális stressz megszüntetése, a feszültség okául szolgáló probléma megoldása vezethet csak gyógyuláshoz.

Az akut gastritis a gyomor nyálkahártyájának heveny gyulladása (gyomorhurut), amelyhez gyakran a vékonybél hasonló megbetegedése is társul (gastroenteritis). Nagy mennyiségű, nem megfelelő étel elfogyasztása (gyomorrontás), baktériumok (főleg szalmonella) vagy vírusok okozta fertőzés, mérgezések lehetnek az okai.

A túlzott alkoholfogyasztás is okozhat akut gastritist. Hányás, étvágytalanság, bevont nyelv, hőemelkedés, hascsikarás, hasmenés a legfőbb tünetek.

A krónikus gastritist (idült gyomorhurut) tulajdonképpen nem is tekintik valós betegségnek, annak ellenére, hogy igen gyakran alkalmazott diagnózis. A gastritist ma megnyugtató módon csak biopsziával lehet diagnosztizálni.

A biopsziával nyert minta szövettani vizsgálata a gyomornyálkahártya zsugorodását mutatja, ami csökkent savtermelődéssel járhat együtt.

A gyomorfekély (ulcus ventriculi) a gyomor nyálkahártyájának gyulladásos folyamata. Mindig szövetpusztulással jár, amikor is fekély képződik. Jellegzetes tünete a görcsös, nyomás érzetét keltő, éles, szúró fájdalom. Gyomorfekély esetén a fájdalom és a nyomásérzet leginkább röviddel az étkezés után lép föl. Gyakoriak az éjszakai gyomorfájdalmak. Egyes fekélybetegeknél hiányoznak ezek a jellegzetes tünetek, lényegében jellegtelen emésztési panaszok, felböfögés és gyomorégés, néha émelygés és hányás uralják a kórképet.

A fekélybetegség legfontosabb kiváltó tényezője kétségtelenül a pszichoszociális stressz, ami a túlzottan ingerelhető vegetatív idegrendszeren keresztül a gyomornedv túltermelődését idézi elő. A fekélybetegek gyakran szenvednek állandó bűntudat, sikertelenség és konfliktusból eredő feszültség miatt.

A gyomor izomtevékenysége és a vegetatív idegrendszer kölcsönösen hatással vannak egymásra. Mivel a lelkiállapot a vegetatív idegrendszer működését jelentősen befolyásolja – a pszichés panaszok gyakorta jelentkeznek gyomortájékon. Ezért, akinek gyomorpanaszai vannak, gondolnia kell arra is, hogy tünetei hátterében lelki okok állnak.