A csontok egymással érintkezve ízületeket képeznek. Az ízület felépítése határozza meg a lehetséges mozgás kiterjedését és irányát. Az ízületek egy részénél, pl. a koponya lapos csontjai között ún. varratok találhatóak, melyek felnőttkorban már nem mozognak. Más ízületeknél azonban különféle fokú mozgás lehetséges. A vállízületek felépítése pl. olyan, mint egy gömbfej és annak foglalata. Ez teszi lehetővé a ki- és beforgatást, valamint a kar előre-hátra és oldalra történő mozgatását. A könyök, a kéz-, valamint a lábujjak “csuklós” ízületei csak hajlítást és nyújtást engednek meg.

Az ízületek alkotóegységei stabilitást adnak, és egyben csökkentik az állandó használatból eredő károsodás lehetőségét.

A térdízületet az ízületi tok kívülről teljesen körülzárja, de egyben elég rugalmas ahhoz, hogy lehetővé tegye a mozgást és erősen összetartsa az ízület részeit. A tokot belülről ún. szinoviális szövet, ízületi hártya béleli, melynek sejtjei termelik az ízületi folyadékot. Ez a tiszta folyadék kitölti az ízületi tokot, és tovább csökkenti a csontok közötti súrlódást (mintegy “megolajozva” az ízületet), megkönnyíti a mozgást. A csontok (jelen esetben a csípő- és sípcsont) végét sima, kemény, kopásálló védőszövet: az ízületi porc védi, mely mozgás közben felfogja a rázkódást, minimálisra szorítja a súrlódást. Ugyancsak ízületi porcok párnázzák ki a két csont közötti rést is, és így a testsúly egyenletes eloszlását segítik.

Az ízületi tömlők folyadékkal telt kis tasakok, melyek olyan szomszédos képletek között biztosítják a siklást, ahol az egymáshoz történő súrlódás kopást, esetleg szakadást eredményezne (pl. a csontok felett elmozduló bőr és inak között). Az ízületi tok stabilitását ínszalagok, izmok biztosítják, az ízület elülső részének védelmét pedig a térdkalácscsont is segíti.

Az ízületek sérülései, az ízületiszalag-húzódás, szakadás, az ízületi ficam stb. meglehetősen fájdalmasak. Megbetegedései a leggyakoribb szerzett betegségek: gyulladásos és degeneratív formáit különítjük el. A gyulladásos formák közül az akut ízületi gyulladás ma már szerencsére ritka, de annál gyakoribb a reumatoid ízületi gyulladás, mely alapvetően autoimmun megbetegedés. A degeneratív ízületi kórképekben az ízületi túlterhelés következtében a porcfelszínek sérülnek, helyi gyulladást, fájdalmas és reflexes mozgásnehezítettséget eredményezve.

A sérüléseket gyakran egyszerűen pihentetéssel kezelik, de végső esetben lehetőség van a súlyosan sérült ízületek egy részének mesterséges ízülettel való pótlására is.

Érdekességek

A gömbízületek, mint a csípő vagy a váll ízülete, teszik lehetővé a legnagyobb fokú mozgékonyságot.

A csontok formája miatt hívják gömbízületnek. A csuklóízületek, mint a térd és a könyök ízületei, előre és hátra hajlanak. A csúszóízületek, mint amilyen a csukló, hajlíthatók és forgathatók.

Összemegyünk?

Napközben a gerincoszlop porckorongjai összenyomódnak, ezért este, lefekvéskor alacsonyabbak vagyunk, mint reggel, amikor felébredünk.

A csontok az ízületek útján aszerint kapcsolódnak egymáshoz, hogy milyen irányban kell mozogniuk. A vállban pl. gömbízület helyezkedik el, ezért a kar teljesen körbeforgatható. A térdben és a könyökben csuklóízület van, ami csak egy irányban mozog.