|
A 95 ezer élve született hazai csecsemő mintegy 8-9 százaléka
idő előtt jön a világra. A koraszülöttek számára az egyik legfenyegetőbb veszélyforrás
az októbertől március végéig támadó RS-vírus okozta légúti fertőzés. A babák
említett csoportjában az ismételt kórházi felvétel esélye tizennégyszer nagyobb,
mint az időre születetteknél – mutatják a statisztikai adatok.
Az egyéves kor alatti kicsiknél fellépő hörghurutoknak 50–90,
tüdőgyulladásoknak 10–40 százaléka ennek a (betűkkel jelzett, magyarra nem fordított
– az RSV teljes neve angolul: respiratory syncytial vírus) fertőzésnek a talaján
alakul ki.
Kockázattal élők
Becslések szerint az USA-ban évente 90 ezer csecsemő kerül kórházba
RSV-fertőzés miatt (a felvettek 2 százaléka meghal). 1961-ben egy vizsgálat
során, a fertőzés szempontjából kritikus 5 hónapos kor alattiak körében, a hörgő-
illetve tüdőgyulladásos (pneumóniás) csecsemők 57 százalékában találtak RS -vírust.
Mivel ez a vírus mindenütt előfordul, a babák kétharmada már első életévében
megfertőződik, s a betegségen 2 éves kor alatt szinte mindegyikük átesik – de
csak tizedük (10-12%) állapota igényel kórházi kezelést. (Az előfordulás a 2–6
hónaposok között a legmagasabb.)
A bronchopulmonális diszpláziával (BPD) született babák 40%-a
vírusos felső-légúti betegség miatt kórházba kerül. Az említett korosztálynál,
akárcsak az időseknél és a krónikus tüdőbetegeknél igen súlyos lefolyású, akár
végzetes lehet ez a betegség – a statisztika szerint 1%-ban halálos kimenetelű,
ez hazánkban évente 30-50 halálesetet jelent.
A nemzetközi gyermekgyógyászati szakmai szervezetek egyezményes
megállapítása szerint fokozott az RSV-fertőzés veszélye:
azon 2 évnél fiatalabb krónikus tüdőbetegeknél (BPD), akiket
éppen e bajuk miatt az előző 6 hónapban kezeltek,
azon 12 hónapos kornál fiatalabbaknál (csecsemőknél), akik a 28. terhességi
hétre, vagy még előbb születtek,
a 6 hónap alattiaknál, ha a 29.–33. terhességi hét között, illetve ha a 33.–35.
hétre születtek, s bár nem bronchopulmonális diszpláziások, de vannak egyéb
rizikótényezőik (pl. immunhiány, iskoláskorú testvér, dohányzó szülők).
A betegség tünetei
A fertőzés után 2–8 nappal kezdődnek. Korai stádiumban a megfázáshoz
hasonló tünetekkel jár (orrfolyás, orrdugulás, nátha és torokfájás jelentkezik
először). A gyerek ilyenkor gyakran nagyon aluszékony, fáradt, s köhög. A kisbabák
esetleg be is lázasodnak. A lázcsillapítás mellett ilyenkor fokozottan kell
ügyelni a folyadékbevitelre is. Többségüknél 1–3 hét alatt le is zajlik a betegség.
(Az idősebb gyerekek és felnőttek az influenzára, meghűlésre jellemző, szokványosnak
mondható tünetek jelentkezése után átlagosan 9 nappal, jobban lesznek.)
Megelőzés
Nagyon érzékenyek az RSV fertőzésre: a koraszülöttek (akik a
terhesség 36. hete előtt születtek), a légúti fertőzésre fogékonyak, a szívfejlődési,
esetleg egyéb súlyos fejlődési rendellenességgel, illetve a tüdőbajjal, a cisztás
fibrózissal vagy netán HIV-fertőzéssel élők, az immunhiányos állapotban, vagy
ikerterhességből született csecsemők – a felsoroltaknál nagyobb a súlyos betegség
kockázata.
Ha valamelyik említett csoportba tartozóról van szó – a bevezető
enyhe meghűléses tünetek után – a csecsemő gyorsabban kezd lélegezni, nehézkessé
és zihálóvá (asztmás jellegűvé) válik a légzése – köhögni, majd fulladni kezd.
Ez a gyorsan romló állapot nagyon veszélyes és azonnali orvosi ellátást igényel.
Az ilyen állapotban lévő számára szükség lehet a légzést biztosító intenzív
kórházi kezelésre is, ami elsősorban úgynevezett szupportív, azaz oxigén adásából
és légzéstámogatásból áll (azaz meglehetősen korlátozott).
Az egészséges felnőttek és a nagyobb gyerekek fertőzése általában
enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású. Az átvészelt fertőzés csak részleges
védettséget nyújt, így tehát előfordulhatnak ismételt fertőzések, bár ezek –
az elsőhöz viszonyítva – enyhébbek.
A cseppfertőzés útján terjedő RSV minden évben késő ősszel vagy
télen szokott a tüdő megbetegedésével járó járványokat okozni. A fertőzés a
vírust tartalmazó, levegőben lebegő cseppek belélegzésével (köhögés, tüsszentés
nyomán) vagy a fertőzött személy, tárgy érintésével (egyszerû kontaktussal)
terjed. Ezért a gyerekközösségek (bölcsőde, óvoda, iskola), az orvosi rendelők
várója, a zsúfolt helyek, a közlekedési eszközök különösen veszélyeztető helyszínek.
A vírus akár 36 órán át is életképes marad a játékok, tárgyak
felszínén. Ezért a kritikus időszakban különös gondossággal (az átlagosnál alaposabban)
kell kezet mosni, és a használati tárgyakat letisztítani, valamint az RSV fertőzés
megelőzésében a családnak és a baba környezetében lévőknek aktív szerepet kell
vállalniuk. Erre szolgálnak az alábbiak.
Tanácsok
Mielőtt megérintik a gyereket, meleg vízben, szappannal alaposan
mossák, majd szárítsák meg a kezüket!
Ha náthásak, vagy lázasak, kerüljék a gyerekkel való közvetlen
kontaktust! Ha erre nincs mód, viseljenek orr- és szájkendőt (maszkot)!
Az ún. RSV-szezonban kerüljék gyermekükkel a tömeget, a zsúfolt
helyeket!
Mivel az RSV-fertőzés nagyon gyakori a gyerekek körében, a
kritikus időszakban a nagyobb testvérek lehetőleg kerüljék a picik puszilgatását,
ölelgetését!
Egyáltalán ne dohányozzanak a gyerek közelében! A dohányfüst
ugyanis nagymértékben növeli az RSV-fertőzés kockázatát.
Oltás
Az RSV-fertőzés megelőzésére alkalmas oltóanyagot a gyereket
kezelő Perinatális Intenzív Centrum (PIC) orvosának kell kérelmeznie, az igényléshez
kórházi igazolásokat csatolva. Az Egészségügyi Minisztérium és az OEP 2002.
december 10-től érvényes engedélye alapján, a különösen veszélyeztetett babák
(születési súlyuk 1000 gramm alatt volt, BPD-sek, s 90 napon át oxigénkezelésben
részesültek) köréből 40 ingyen juthat a védőoltáshoz. A kiválasztás szigorúan
meghatározott szakmai kritériumok alapján történik – az illetékes centrum dönti
el, hogy az oltásra szoruló koraszülött fokozottan veszélyeztetett-e vagy sem.
Figyelembe véve az oltás költségeit, nagy előrelépés, hogy a fokozott veszéllyel
élő babák védőoltásban részesülhetnek. Addig is azonban, amíg a rizikócsoport
összes tagja számára elérhető lesz, mindenki számára megmarad a megelőzést igen
hatékonyan szolgáló megoldás. Vagyis az, amire minden gondos szülőnek, nevelőnek
van módja, hogy a baba számára dohányfüst-mentes környezetet biztosítson, s
mindent megtegyen azért, hogy az adott kritikus időszakban a kicsi – időlegesen
legalább – távol maradhasson a közösségtől, a gyerekintézményektől, a zsúfolt
helyektől.
[forrás: observer/nol.hu, 2003. 10. 09.]
|
