A verejtékezés folyamata a központi hőszabályozásunk függvénye, amit befolyásol a mindenkori külső hőmérséklet, a keringő vér víztartalma, a vérkeringésünk rendszere, a hormonális állapot és a környezet keltette vagy kiváltotta válaszreakcióink is (a stresszállapotok). Az izzadságmirigyek és faggyúmirigyrendszerek (kb. 2,5 millió mirigy), egyes területek, a tenyerek és a talpak, a hónaljak, a genitális területek izzadása, faggyú- és verejtékelválasztása fokozottabb. Kevésbé izzadnak a háti bőrfelszínek és a lábszárak. A verejték a leghígabb mirigyváladék, közömbös vagy enyhén savas vegyhatású. Jellegzetes szagát azok a zsírsavak adják, amik a faggyúmirigyek kamráiból ürülnek ki a szőrtüszők nyílásai mellől.
A faggyútermelődés teljes működésbe lépése a pubertás korának elérésével kezdődik meg. A folyamatosan képződő váladék testhőmérsékleten folyékony. Ha a keletkező mirigyváladék kiürülése akadályozott, akkor felszínük beszárad, pangani kezd a mirigykamrákban, és olykor sötétbarna mirigycsap, mitesszer jelzi e működési zavart.

Serdülőkorban

Serdülő fiúkon gyakoribb. A hónaljakban és a genitáliák, nemi szervek körül számos olyan faggyúmirigy található, amely szexuális illatokat termel, amelyeket a szőrzet segít felfogni és megőrizni. Emberi vonatkozásban is kezdenek ismertté válni az úgynevezett feromonok, amiket sajátos ingerek keltésére bocsátanak ki pl. a rovarok. Leszűkítve ezeket szexferomonoknak is nevezik. A mezőgazdaságban a kártevő rovarok hímlepkéit lehet nagy számban befogni e minimális mennyiségű illatanyaggal. A korszerű kozmetikai ipar is felhasználja e misztikus kémiai szerkezeteket sajátos készítményeiben. Ezen illatok egy tiszta testen igen erotikus hatásúak, de egy megromlott illat bizony illúzióromboló lehet.
A terhesség idején kezdetben fokozott izzadás jelentkezhet a hónaljban, a hason és a szeméremtájon. A terhesség végére csökkennek e tünetek.

Változókorban

A változókor izzadásos jelenségei nőkön kb. 60-95%-ban szoktak kialakulni. Rendszerint rohammal induló, az alhastól felfelé terjedő hőhullám lép fel jelentős szomjúságérzés kíséretében. Akár három percig is eltarthat. Főleg az éjjeli rohamok kínozzák meg a beteget. Az izzadás az ajkakon, a homlokon, a halántékon, az orcákon a legnagyobb mértékű. Külön kell említeni a kéz- és a lábizzadás jelenségét, amit főleg öröklött tényezők, az akaratunktól független idegrendszerünk zavara is szokott súlyosbítani. A kéz és a lábak fokozottabb izzadása már a pubertáskorban jelentkezik. Az eredendő alkati tényezők miatt befolyásolni igen nehéz.
Az izzadás bármily eredetű is legyen, fokozott tisztaságra ösztönözzön bennünket. A nem tisztálkodó fiatal hónaljában, a szőrszálakon baktériumok tömege szövi be a hónalj szőrzetét, nem akármilyen savanyú aromát termelve.
A hölgyeknél a menstruációt megelőző héten a fokozottabb faggyútermelés következtében a faggyút lebontó baktériumszaporulat idézhet elő kellemetlen hónaljszagot.

Az izzadós lábú személyek talpain a szaru szinte körökben felpuhult, "kirágott", "felázott", amit szarukedvelő baktériumok, nem gombák idéznek elő. A jellegzetes szagok az említett kórokozók termelte bomló zsírsavak és fehérjeféleségek.
Az elmondottak fokozottabban alátámasztják, hogy adott esetekben milyen fontos lehet a tisztálkodás, a bőrünk természetes egyensúlyának megtartása. A kozmetikai és gyógyhatású készítmények egész sora igyekszik kínálatával kiválasztani a számunkra legmegfelelőbbet, leghatékonyabbat. Döntő, hogy rendszeresen ápoljuk bőrünk valamennyi régióját és felszíneit.

dr. Major Endre
bőrgyógyász