Az emberi szervezetben sejtek billiói működnek. Ha ezek közül csak néhány nem a megfelelő módon teszi ezt, az immunrendszer arra azonnal válaszol és megpróbálja legyőzni. Ha legyengül az immunrendszer, elképzelhető, hogy nem ismeri fel a már kialakult néhány daganatos sejtet. Ekkor a kóros sejtek szabálytalanul, a normális sejtosztódás szabályait figyelmen kívül hagyva rendkívül gyorsan osztódnak, burjánzanak, s kialakul a rosszindulatú daganat.

A régi, immár klasszikussá vált mondás, miszerint a betegséget sokkal egyszerűbb megelőzni, mint gyógyítani, a klinikai onkológiában talán még hatványozottabb értelemmel bír. A rosszindulatú daganat önmagában az élettartamot nem befolyásolja, elvben kezelést sem igényel.

A baj az áttétek megjelenésekor keletkezik, akkor, amikor nemcsak a daganatsejtek által termelt méreganyagok halmozódnak fel nagy mennyiségben, hanem olyan szervi eltérések alakulnak ki, melyek megbontják az addigi szöveti szerkezetet (pl. csontáttétek vagy daganatos májátépülés, agyi áttétek okozta létfontosságú központok nyomatása stb.)

A mai komplex kezelések mellett a kezdeti stádiumban felismert rák vagy vérképző szervi megbetegedés gyógyítható. A korán felismert betegséget megbízhatóan lehet gyógyítani, hiszen ilyen esetekben még nincs áttétképződés, és a daganatsejtek száma is meglehetősen alacsony.
Ugyancsak a korai felismerést, áttétmegelőzést szolgálnák a fej-nyaki eltérések minél korábbi vizsgálatai.

A Népegészségügyi Program keretében 2003-ban folytatódott a behívásos rendszerű emlőszűrés, megkezdődött a méhnyakszűrési program, és 2004-ben, kísérleti jelleggel, egyes területeken megkezdődött a vastagbélszűrési program. Ha minden meghívott megjelenik, évente 1500-2000 ember korai halála előzhető meg. A korai felismerés és kezelés nyomán nemcsak kevesebben halnak meg, hanem javul az életminőség (kevesebb lesz a rokkant, a táppénzen élő).

Emlőrák

Az emlőszűrés indokoltságát jelenti, hogy a leggyakoribb daganatos halálokok közé tartozik,
s a trend nő. Az egészségügyi kormányzat célul tűzte ki a tünetmentes személyek vizsgálatát, a korai felismerést, a hatékonyabb gyógyítást, s az emlő megtartását. Amennyiben a daganatos elváltozást a legkorábbi stádiumban diagnosztizálják, a mellrákos betegek túlélési esélye kilencvenszázalékos. Épp ezért életbevágó(!) a korai felismerés, melynek feltételei
a rendszeres önvizsgálat és a mammográfiás szűréseken való részvétel!

A szervezett szűrés hazánkban 2001-től folyik. A Népegészségügyi Program keretében minden 45 és 65 év közötti nő kétévente meghívólevelet kap mammográfiai (mellrák) vizsgálatra. Mindenkit a lakóhelyéhez legközelebb eső szűrőállomásra invitálnak. Jelenleg Magyarországon 35 akkreditált állomás végez szervezett szűrést, amelynek minőségellenőrzését az ÁNTSZ folyamatosan végzi.

Az emlőszűrés elérendő minőségi mutatói a WHO szerint: a részvételi arány 70%, a visszahívási arány 10% alatti, a biopszia 2%-os, a korai daganatok aránya 50% feletti.
A hazai szűrés első ciklusa 2003 decemberében ért véget, 3 újabb szűrőközpont indulásával az ország egész területe ellátottnak mondható. Tavaly őszig 1 millió 164 ezer behívólevelet postáztak ki. A részvételi arány megközelítőleg 60 százalékos volt.

A hazai adatok szerint a kötelező szűrést megelőzően a megbetegedések 80-90%-át
a nők maguk észlelték, sokszor azonban túl későn. A mellrák nem jár fájdalommal, így amennyiben a nők hanyagolják az önvizsgálatot, azzal a korai felismerés lehetőségét csökkentik, esélyt adva ezzel a daganat zavartalan fejlődésének.

Mivel a kötelező szűrés csak a legveszélyeztetettebb 45-65 év közötti nőket érinti, nagy az önvizsgálat jelentősége a fiatalabb korosztályban, ahol szintén előfordulhat megbetegedés, és ahol a szűrési program nem segíti az időben történő diagnózist. Vagyis, a fiatalabb korosztály rendszeres önvizsgálata is kiemelten fontos!

Méhnyakrák

A méhnyakrák szűrése 2003 őszén indult. Az elkövetkező három év alatt mintegy 2,4 millió értesítőt küld ki az ÁNTSZ, melyben a 25 és 65 év közötti nőket hívja vizsgálatra.

A szűrésnél - amely különösebb kellemetlenséggel nem jár - az orvosok azt vizsgálják, hogy nincs-e elváltozás a méh, illetve a petevezeték körül, nem alakult-e ki seb a méhszájon, illetve elemzésre kerül a kenetminta citológiai szempontból is.

A vizsgálatra szóló értesítések mellett a címzettek minden esetben kézhez kapják az ingyenes utazásra jogosító utalványokat, mellyel a távolsági tömegközlekedési eszközökön térítésmentesen utazhatnak.

A szűrések és az utazások költségét is az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az e célra elkülönített kasszából finanszírozza.

Vastagbélrák

A vastagbélrák-szűrési program lépcsőzetes bevezetése 2004 tavaszán indult. További feladat az egyéb potenciális szűrési programokra vonatkozó tudományos ismeretek és tapasztalatok összegzése. A szűrési programok szervezésén és bonyolításán túlmenően legalább ilyen fontos, hogy a népességben, de az alapellátásban is, növelni kell az "onkológiai éberséget". Tudatosítani kell, hogy saját egészségéért mindenki felelősséggel tartozik, s legalább akkor éljen az egészséges választás lehetőségével (szűrőprogramban való részvétel), amikor erre a feltételek adottak.

Prosztatarák

Hazánkban a férfiak rák okozta elhalálozásának negyedik leggyakoribb oka a prosztatarák.
A prosztatarák - más rákokhoz hasonlóan - nem egyik napról a másikra keletkezik. Évek telhetnek el addig, amíg odáig fejlődik, hogy panaszokat, tüneteket okoz. Az idejében felismert, lokalizált prosztatarák gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható.

A prosztatarák korai, idejében történő felismerése érdekében ezért ajánlatos, hogy minden 40 évesnél idősebb férfi az ezen életkor felett egyébként is ajánlatos évenkénti általános, alapos orvosi kivizsgálás során kérje, hogy a prosztatáját is vizsgálják meg. Egy egyszerű, kissé kellemetlen, de rövid és fájdalmatlan vizsgálattal (rektális digitális vizsgálat, a prosztata végbélen át történő vizsgálata) ugyanis a még tüneteket nem okozó prosztatarák is az esetek jelentős hányadában felismerhető, illetve minden, a prosztatarák gyanúját keltő elváltozás észrevehető és az ilyenkor szükséges szakorvosi kivizsgálás elvégeztethető.

Az Európai Unió és hazánk szűrési gyakorlata között eltérés van - az EU-ban 3 szűrés ajánlott: a méhnyakráknál 20-30 év körüli kezdést javasolnak (nálunk 25-65 között, s kötelező), az emlőszűrés 50-69 éveseknél (nálunk 45-65), a vastagbélszűrés 50-74 közöttieknél székletmintából történik (nálunk 50-70 év között, ugyanis ebben a korcsoportban a legmagasabb az előfordulás, illetve a halálozás). A rákszűrési program idei évre szóló egyik fő feladata, hogy javuljon a lakossági részvétel aránya.

Sz. J.