Azok a nők, akik a terhességük alatt cigarettáznak, nem csak saját és magzatuk egészségét rombolják: jelentősen megnövelik annak a veszélyét, hogy az unokájuk esetében asztma lép fel. Erre az eredményre jutott legalábbis a Dél-Kalifornia Egyetem kutatócsoportja.

Azon gyermek esetében, akinek a nagymamája a terhessége alatt dohányzott, kétszer olyan nagy az asztmás megbetegedés kialakulásának veszélye, mint a nemdohányzó nagyszülők unokája esetében. Ez akkor is fennáll, ha az édesanyja soha egyetlen szál cigarettát nem szívott el - állítják a kutatók.

A Chest című szaklapban megjelent tanulmány elsőként bizonyítja, hogy a dohányzás az eljövendő generációkra is egészségkárosító hatással van.

A kutatók abból indultak ki, hogy a dohányzás megváltoztatja a gének aktiválódásának normális menetét a magzat sokasodó sejtjeiben. Ez vezethet azokhoz a változásokhoz, amelyek a következő generációra is átörökítődnek.

A Keck School of Medicine-ben dolgozó, Frank Gilliland vezette team 338 öt év alatti asztmás gyermek szüleit interjúvolta meg, illetve a kontroll-csoport 570 egészséges gyermekének adatait is kiértékelte. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy azon gyermekek esetében, akiknek édesanyja a terhesség alatt dohányzott, másfélszer gyakoribb volt az asztmás megbetegedés előfordulásának aránya, mint a nemdohányzó kismamák utódjainál. Azon gyermekek körében, akiknek a nagyanyja dohányzott, átlagosan 2,1-szer nagyobb ugyanezen veszély. Amennyiben az anya nem volt dohányos, ám a nagymama igen, még mindig 1,8-szer nagyobb a rizikó, mint a nemdohányzó családok utódai esetében. Ha az anya és a nagymama is dohányzott a terhessége alatt, e szám 2,6-szorosra emelkedik.

Frank Gilliland úgy véli, hogy a dohányzás generációkon is átívelő káros hatása arra mutat, hogy a dohányban fellelhető kemikáliáknak kétfajta hatása is van. Egyrészt közvetlenül károsítja a leánymagzat éretlen petesejtjeit, másrészt azon fejlődő magzati sejtek is sérülnek, melyek meghatározzák, mely gének exsprimálódjanak.

A kutatók szerint ezen epigenetikus effekt ugyanakkor a születendő gyermek immunrendszerében változásokhoz vezethet, mely pedig áttételesen azt eredményezi, hogy a gyermek fogékonyabb lehet az asztmára. Jóllehet e tanulmányban részleteiben nem tárták fel ezen epigenetikus változásokat, az eredmények az amerikai tudósok szerint magyarázattal szolgálhatnak a folyamatra.

Marcus Pembrey, az Avon Longitudinal Study of Parents and Children (ALSPAC) genetikusa úgy véli, az epigenetikus magyarázat nem állja meg a helyét. Szerinte valószínűbb, hogy más faktorok - például az anya által örökített stresszhormonok illetve immunsejtek állnak a probléma hátterében.

[forrás: Galenus]