Magas pulzus éjszaka – kell-e aggódni?

72

Aki tapasztalta már, hogy az éjszaka zakatoló szíve miatt aludni sem képes, tudja, milyen ijesztő jelenségről van szó. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa a leggyakoribb okokat ismertette, és elmondta, mikor fontos a kivizsgálás.

Az aggodalom tovább emeli a pulzust
Az éjszaka jelentkező magas pulzus roppant nyomasztóan hathat arra, aki átéli, hiszen a gyors szívverés és az emiatt érzett aggodalom ördögi kört alkothatnak. Minél erősebben érezzük a szívdobogást, annál jobban aggódunk, ami tovább emeli a pulzust. Bár ez valóban nyugtalanító jelenség, amit mindenképpen ki kell vizsgáltatni (többnyire EKG és 24 órás Holter vizsgálat segítségével), hiszen a szapora szívműködés, mint érzés, lehet valódi tachycardia, lehet szívritmuszavar. Az esetek nagy részében “valódi” betegség áll a háttérben, tehát lezajlott infarktus, cardiomyopathia, vagy endokrin betegség. Ugyanakkor gyakran kiderül, hogy nem szívbetegség, hanem ártatlanabb jelenség húzódik meg a magas pulzus mögött.

Íme, a leggyakoribbak:
– Érzelmek
Elsősorban az alábbi kérdéseket érdemes tisztázni magunkban: mi az, ami miatt sokat aggódom? Esetleg arról van szó, hogy éppen megpróbálom elnyomni az aggodalmat? Leggyakrabban ugyanis egy élethelyzet miatt érzett szorongás indítja be a szimpatikus idegrendszeri fokozott működést. Ilyenkor a testben lejátszódó változások az „üss vagy fuss” elve szerint alakulnak: felgyorsul a légzés, emelkedik a vérnyomás és meglódul a pulzus is. Ráadásul ez nem csak a tudatos gondolatok hatására következhet be, hanem a tudatalatti szorongástól is.

– Alkohol
Legyen szó sörről, borról vagy röviditalokról, az alkohol mindenképpen hat a szívre. Aki úgy gondolja, egy ital segíthet neki elaludni, az téved. Az alkohol ugyanis magas cukortartalma, és az ennek köszönhetően beinduló anyagcsere folyamatok miatt felgyorsíthatja a szívverést és szívritmuszavarhoz is vezethet. Sőt, ami még rosszabb forgatókönyv: ha azért fogyasztunk alkoholt lefekvés előtt, mert aggódunk valami miatt, ezek a tényezők összeadódnak és még súlyosabb eredményre számíthatunk. Gyakorlatilag megduplázzunk a palpitáció, vagyis az erős szívdobogásérzés rizikóját. Ugyanakkor a nagyon visszafogott alkoholfogyasztás – különösen a flavoniodokban gazdag vörösbor – akár érvédő hatású is lehet, de ezt érdemesebb egy korai vacsora mellé időzíteni.

– Cukor
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a túl sok cukor fogyasztása felgyorsíthatja a pulzust, éppen ezért érdemes elkerülni az esti sütizést, a lefekvés utáni nassolást. Még az olyan „ártatlannak” látszó éteket is okozhatnak palpitációt, mint a kukoricapehely, a vajas pattogatott kukorica. Sokan egy pohár tejjel kísérik az esti falatokat, ami sajnos szintén magas cukortartalmú, tehát a glükóz gyorsan képes lesz megemelni a pulzusszámot. A finomított szénhidrát által kiválasztott inzulinválasz ráadásul a kiválasztó szervek és a belső elválasztású mirigyek harmonikus működését is összezavarja. Megemelkedik az adrenalinszint, ami tovább emeli a pulzust. Érdemes tehát nem közvetlenül lefekvés előtt enni és akkor inkább teljes értékű élelmiszereket választani.

A fotók illusztrációk: unsplash.com

Miért lehet veszélyes az erős szívdobogásérzés?
A jó szívfrekvencia variabilitással, vagyis rugalmasan alkalmazkodó szív-érrendszerrel rendelkező személyeknél többnyire hétköznapi oka van az éjszaka jelentkező erős szívverésnek. Ugyanakkor az életkor előrehaladtával egyre nagyobb az esélye a pitvari- és kamrai ritmuszavarnak, még ha nincs szívkoszorúér-betegségre utaló jel. Tehát ha bármilyen pulzussal kapcsolatos rendellenességet tapasztalunk, érdemes azt kivizsgáltatni. A hegesedés vagy a kóros szöveti lerakódások például bradycardiát, lelassult szívverést okozhatnak, míg más betegségek a szív ingervezető rendszerének zavarához vezethetnek, ami pedig akár tachycardiát, vagyis felgyorsult, szabálytalan szívveréssel járó ritmuszavart is eredményezhet.

– Az ismert szív-érrendszeri betegeket éppen ezért rendszeresen monitorozni kell, elsősorban EKG-val vizsgálva a szívritmust. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a ritkán jelentkező ritmuszavarokat így nem lehet megfigyelni, illetve nem minden ritmuszavarnak van tetten érhető tünete – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – A pontos diagnózishoz éppen ezért fel kell figyelni az olyan, esetlegesen jelentkező szimptómákra is, mint az légzési nehézség, a fáradtság, a repkedő érzés a mellkasban, az ájulás vagy az éjszaka jelentkező magas pulzus.

Forrás: www.kardiokozpont.hu