Gyógyítható a bőrgomba és a körömgomba?
A gombák általában a lebomló szerves anyagokat építik be szervezetükbe, aminek igen nagy a jelentősége a természet szervesanyag-körforgásában, a természetes környezetünk biológiai egyensúlyának fenntartásában.
A gombák kedvelik az állandó hőmérsékletet, a meleget, a nedvességet és a sötét környezetet. A gombaismeretek fejlődésével és a szakosodás következtében különböző szakágak jöttek létre az embergyógyászatban, az állatorvoslásban, a növénybetegségek felismerésében, a talajbiológiában, az erjedéstanban és az antibiotikumok gyártásában, jelezve e tudomány fontosságát és a haladást.
Gombák a bőrön
A bőr felszíni rétegeiben megtelepedő és szaporodó gombákat bőrgombáknak nevezzük. A bőrgombák a felhám rétegei, sejtfalai közé juttatják apró fonalaikat, és innen táplálkoznak a szöveti nedvekkel. A szaporodásukhoz ideális környezetet teremtenek a hajlatok összefekvő bőrfelszínei, de elszaporodhatnak a lapockák közötti területen, a tarkótájon és a hajas fejbőr-homlokbőr találkozásánál is.
Izzadékony személyeken fehér foltok tűnnek fel a felkarokon és a háton egyaránt. Az elváltozások alig viszketnek, felszínük csak kissé korpázik. A napozást követően a gombaszövedék takarási helyein olykor összefolyó vagy csak lencsényi fehér foltok tűnnek elő a barnább környezetből. A kerti munkák végzését követően, olajos munkával foglalkozóknál, vagy fiatal kis cica simogatását követően is megjelenhetnek gombára utaló bőrelváltozások.
Általában csak egy oldalon, az egyik kézen jelenhet meg a kör alakú, időnként hevesen viszkető, a széli részeiken gennyes pattanásokkal terjedő, általában fonalas gombák okozta, olykor már ekcematizált bőrgyulladás. Ugyancsak gombás eredetűek a szimmetrikusan, hirtelen kezdettel kialakuló tenyéri és talpi bőrgyulladások is. A legtöbbször sarjadzó gombák keltette fájdalmasan viszkető göbcsék később gennykeltőkkel teli hólyagokká válnak.
A fájdalommal és gyulladással kísért bőrelváltozások hátterében mindig a szervezet ellenanyagrendszerének sajátos zavara húzódik meg. Ilyenkor a szervezet valamennyi nyálkahártyáján túlsúlyba kerülnek, eluralkodnak az eddig egyensúlyban ott lévő sarjadzó gombák. Bizonyos esetben gombaszepszist is előidézhetnek. Kezelésük során nemcsak helyi, hanem belsőleges kezelésük is szükséges. Minden esetben a kiváltó okot is keresni kell.
Körömgombák
A körmök elváltozásait nem minden esetben a gombák idézik elő. Jellemző szokott lenni a köröm széléről a köröm holdacskája felé terjedő vonalas, szürkés-sárgás elszíneződés, majd később az egész szaruállományt érintő károsodás.
Valamennyi körömelváltozás pontos meghatározása csakis mikroszkópos és tenyésztéses vizsgálatokkal dönthető el pontosan. A kiserek betegségeinek következtében, a cukorbetegségben, az érszűkületes betegségekben és a pikkelysömör-betegségben rendszerint kialakulnak a körmök lemezeinek elszíneződései, a szarulemezek sárga színű felrostozódásai, „pudvásodásai”. Olykor e betegség kialakulásának, kezdetének első látható tünetei ezek a körömtünetek.
dr. Major Endre
A cikk folytatásához kattintson IDE!
