Mik azok az álgabonák és mire jók? – 1. rész

1255

Az álgabonák (pszeudocereáliák) botanikailag nem tartoznak a gabonafélék családjába, azért említjük őket mégis a gabonafélékkel együtt, mert nagy keményítőtartalmúak, lisztes magvukat a gabonafélékhez hasonlóan hántolva, őrölve használhatjuk fel ételeinkhez.

Egyes tulajdonságaikban kedvezőbbek, míg másokban hasonlóak a gabonafélékhez, ezért azok mellett, de helyett is felhasználhatók a mindennapi gasztronómiában, különösen a gluténérzékenyek étrendjében. Mivel hosszabb időn át elsősorban csak a reform, vegetáriánus típusú konyhák alkalmazták (bár őseink étrendjéből nem hiányozhattak, sokáig eltűntek az asztalokról), gyakran idegenkednek használatuktól. Ennek elsősorban az ismerethiány lehet az oka, főleg a felhasználási lehetőségek tekintetében.

Ebben próbálunk segíteni írásainkkal, hogy minél többen megismerjék a sokoldalú álgabonákat és ne féljenek beépíteni az ezekkel készített ízletesnél ízletesebb recepteket a mindennapjaikba.

 

TUDTA-E, HOGY:

  • a hajdina, köles, amaránt, quinoa álgabonák (pszeudocereáliák), mivel növénytanilag nem a pázsitfűfélék tagjai, hasonló tápanyagtartalmuk és felhasználási módjuk révén mégis ezekkel együtt kerülnek említésre.
  • az amarántmagokból kinyert olajat az élelmiszeripar mellett kozmetikai termékek előállításához is használják.
  • a honfoglalás időszakában még a magasabb társadalmi réteghez tartozók asztalán is a köleskása volt a legfontosabb étel.
  • a hajdina leveleiben olyan anyagok találhatók, amelyek fényérzékennyé teszik a bőrt.

 

A pszeudocereáliák közé sorolt fajok bemutatása

Az alábbiakban a három leggyakoribb és legismertebb álgabona, a köles, hajdina és az amaránt jellegzetességeit, egészségi hatásait, felhasználási lehetőségeit mutatjuk be
Energia- és főbb tápanyagtartalmukat az alábbi táblázat mutatja összehasonlításképpen.

 

Forrás: Rodler I. (szerk.): Új Tápanyagtáblázat. Budapest, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005.

100 g

Energia

Fehérje

Zsír

Szénhidrát

Ebből élelmi rost

hántolt köles

350 kcal

9,5 gramm

3,9 gramm

68,76 gramm

3,8 gramm

hántolt hajdina

341 kcal

9,77 gramm

1,73 gramm

71,3 gramm

3,7 gramm (a hántolatlanban 25 gramm)

amaránt, mag

374 kcal

14,45 gramm

6,51 gramm

66,17 gramm

15,2 gramm

amarántpehely

353 kcal

15,54 gramm

7 gramm

71,15 gramm

9,5 gramm

 

A köles szavunk finnugor eredetű, ismeretét valószínűleg keletről hoztuk magunkkal, de lehetséges, hogy még nem a Panicum miliaceumot, hanem más, gyűjtögetett, lisztes magvú növényt neveztek így.

 

Köles
A köles (Panicum miliaceum) a pázsitfűfélék (Poaceae) családjába tartozik. Egyike a legrégebb óta termesztett „gabonaféléknek”. Ázsiában és Afrikában több mint 4000 éve ismerik. Különböző fajtái világszerte elterjedtek voltak. A gyöngyköles Afrikából, a kanári köles a Földközi-tenger vidékéről, az afrikai köles pedig Indiából származik. A napjainkban reneszánszát élő egyszerű köles és az olasz, valamint a japán köles őshazája Kína volt, de lényegében egész Kelet-Ázsiában termesztették. A világon betakarított köles körülbelül 83-85%-át emberi fogyasztásra, 9-10%-át takarmányozásra, a többit ipari célra és vetőmagnak használják fel. Napjainkban elsősorban Észak-Dakota, Colorado, Nebraska, és Dél-Dakota területén termesztik. A termesztett kölest seprűkölesként, disznókölesként és Hersey kölesként is ismerik. Egy hasonló faját (Panicum sumatrense) termesztik Délkelet-Ázsiában.

A hazai táplálkozásában a köles központi helyét a kukorica elterjedése és a kenyér megjelenése is háttérbe szorította. A honfoglalás idején a magasabb társadalmi osztályok, és jóval később, a XVII-XIX. században is, a parasztság legfőbb ételei közé tartozott. A ’80-as évekig nagymértékben csökkent a gabonafélék, a burgonya és a zöldség fogyasztása, így a köles szinte teljesen eltűnt az asztalainkról. Szerencsére a díszmadártartás, az egészségmegőrző, reform étrend térhódításával együtt a köles ismét egyre népszerűvé lett, így ez a sokoldalú álgabona újra étrendünk gyakori résztvevőjévé válhatott.

Egészségi hatásai

A fehérjetartalma, az aminosav-összetétele alapján a többi gabonafélékhez hasonlóan a közepes biológiai értékű fehérjékhez sorolható. Jelentős linolsavtartalma (esszenciális zsírsav) emelhető még ki. Ezen kívül a vas-, fluor-, foszfor-, kén-, cink-, magnézium-, kalcium-, szilícium- és a B1-, B2-, B6-vitamin-, valamint niacintartalma érdemel említést. Emberi fogyasztásra a hántolt köles a megfelelő, ugyan a hántolás a vitamintartalmának egy részét lecsökkenti, de niacintartalmából így is sok marad.

A köles rendszeres fogyasztása metionin-, cisztin-, ciszteintartalma révén elsősorban májbetegség (cirrózis) esetén javasolható. Egyéb gyulladásos állapotok (például a hörgő-, vese-, hólyaggyulladás) vagy akár tüdőbetegség esetén is érdemes gyakran fogyasztani.
Gluténmentessége révén a lisztérzékenyek (cöliákiások) étrendjét is színesíti. Élelmi rostjai és vízmegkötő tulajdonsága a bélrendszeri daganatok elleni védelemben, a székrekedés és divertikulózis megelőzésében segítenek, de ebből profitálhatnak a cukorbetegek és a koleszterin-, vérzsírproblémákkal küzdők is.

2011-ben a Kecskeméti barackos kölestorta lett a Magyarország tortája verseny győztese.

Felhasználási lehetőségei

Elkészítése nagyon egyszerű, kb. kétszeres mennyiségű vízben 15-20 perc alatt megfőzhető. Közben akár két-háromszorosára is megduzzadhat, emiatt kiváló kása készül belőle. Reggelire így mézzel, lekvárral édesítve, asztalt gyümölcsökkel, olajos magvakkal fogyasztható a szokásos müzli helyett vagy annak kiegészítésére. A kölespehely szintén tehető müzlibe, de frissen préselt gyümölcslébe, levesekbe, tejbe vagy joghurtba is keverhető. A főtt kölest turmixolva és gyümölcslével összekeverve már kész is az ízletes kölespuding. Ehető túróval, sajttal, kevés sóval ízesítve is.

A köles lisztjéből lepény, palacsinta vagy akár kenyér is készíthető, utóbbi búza- vagy rozsliszttel keverve. A rizs helyett vagy mellett főételek részeként is tálalható: zöldségekkel dúsítva, párolva vagy főve köretnek, rakott, töltött ételekhez, vagdaltakhoz használható fel.

Magja madarak, baromfik és más háziállatok etetésére is szolgál. A néger kölesből sört is főznek. Az extrudált kölesgolyó népszerű nassolnivaló, ami a sós, zsíros chips-ek, sós magvak alternatívája lehet otthon, vendégségben egyaránt.

 

Cikkünk 2. részében a hajdináról és az amarántról olvashat.

 

Magyar Dietetikusok Országos Szövetség
Táplálkozási Hírlevél