Mire jó a pszichoterápia? 

Szorongás, stressz, fóbia, önbizalomhiány… Megannyi tünet, lelki panasz, mely orvosolható pszichoterápia segítségével. A pszichológia dzsungelében azonban nem könnyű rátalálni a megfelelőre. Így a lelki bajok jellegétől függően kell választanunk, és ebben fontos szerep jut a pszichoterápiákkal kapcsolatos ismereteknek, valamint a terapeuta személyének.

Napjainkban a pszichológiai tárgyú kiadványok, cikkek, média megjelenések sokasága zúdul ránk. És gyakran elveszünk bennük – így nem árt a megbízható tájékoztatás és népszerűsítés. Hiszen lelki problémáink esetén gyakran tanácstalanok vagyunk, nem ismerjük a különféle pszichoterápiák lényegét, így feltétlenül tanácsos tájékozódnunk.

Mindenkinek a neki megfelelőt

Miért és mikor kell konzultálni? Akkor van okunk rá, ha belső szenvedéseinktől nem sikerül egyedül megszabadulnunk. A következő lépés: pszichoterápiát választani. Bizonyos lelki gyógymódok különösen célravezetők specifikus pszichés gyötrelmek esetén. Ilyenek pl. a kognitív és viselkedésterápiák a szorongás, stressz, fóbiák oldására.  A pszichoterápia kiválasztása természetesen függ a személyiségünktől, érzésvilágunktól is.

Lehet, hogy a humanisztikus (személyközpontú) megközelítésre van szükségünk, melynek nem célja a múltbeli események feltárása, de célja a jelen történéseinek értelmezése. Vagy bizonyos esetekben javasoltak lehetnek a pszichokorporális terápiák (hipnózis, szofrológia…), melyek összekötik a testet és a lelket. Szeretnénk megvizsgálni, vagy újra átélni gyermekkorunk egyes szakaszait? Pszichoanalitikus, azaz mélylélektani vizsgálati és kezelési módszer látszik megfelelőnek. Egy adalék a határozatlanoknak: a különféle irányzatokon túl egy pszichoterápia sikere nagyban függ a terapeutához való viszonytól.

De nem azért, mert pl. egy barátunk az egekig dicséri a lélekgyógyászát, és mi úgy véljük, hogy az illető szakember biztosan megfelel nekünk is. Az első ülésektől (pszichoterápiás egységektől) kezdve tegyünk fel magunknak idevágó kérdéseket: jól esik nekünk, ahogyan a terapeuta meghallgat minket (pl. empatikusan)?  Biztonságban, jól érezzük-e magunkat vele? Az a benyomásunk, hogy törődik velünk, megvigasztal, segít? Ezek megválaszolására bízzunk abban a bizonyos belső hangban, ami megszólal bennünk. És ha a jelenlegi terapeutánál az említett típusú kérdésekre nemleges a válasz, ne bátortalanodjunk el. Hiszen a legtöbbször időbe telik megtalálni a megfelelő lélekgyógyászt.

Milyen eredményei lehetnek a jó pszichoterápiának?

Túljutunk az imposztor szindrómán

Talán azok közé tartozunk, akik úgy gondolják, hogy nem érdemlik meg a sikert, mert az olyan külső tényezőknek köszönhető, mint a szerencse, ügyesség, vagy a kapcsolatok? Akik azt hiszik, hogy a sikerükkel kapcsolatos, feltételezett csalásuk („imposztorságuk”) egy szép napon kiderül, pld.”lepleztem, hogy igazából nem értek hozzá, mégis felvettek”?

Ha így vagyunk vele, akkor érintettek vagyunk az ún. imposztor (szélhámos) szindrómában, mely gyakran veszélyezteti az olyan diplomás nőket, vagy felső vezetőket, akik speciális önbizalomhiányban szenvednek. Ha tehát folytonosan kételkedünk saját képességeinkben, és emiatt szorongástól, sokszor szégyenérzettől szenvedünk, forduljunk pszichoterapeutához. A kezelés során a szakember a tények, a valóság világába vezet minket, előmozdítja önmegerősítésünket. Pl. azt gondoljuk, hogy a munkahelyi értekezletek során rendszeresen nullát produkálunk? A terapeuta meg fogja kérdezni tőlünk, hogy milyen bizonyítékát tudjuk adni ennek a vélelmünknek, és abból levezeti valószínű tévedéseinket hozzáértésünk, sikerességünk tekintetében.

Talpra állunk egy megpróbáltatás után

Válás, súlyos betegség, munkahely elvesztése… Az élet különféle, lesújtó eseményei próbára teszik ellenálló képességünket, illetve azt, hogy mennyire vagyunk képesek talpra állni. Mint mindenben, e téren is eltérőek vagyunk. Annál is inkább, mert sokunknál a jelenlegi szenvedéshez hozzáadódik egy abból fakadó, a múltból felidézett másik gyötrelem. Pld. egy válás emlékezetünkbe idézheti az elhagyatottság érzését gyermekkorban (amikor pl. a szülők nem eleget foglalkoztak velünk). A pszichoterápia, összekötve a jelent a múlttal és begyógyítva az utóbbi sebeit, lehetővé teszi a távolságtartást a mostani fájdalmas eseménytől.  Identitást megerősítő szerepet tölt be, és segít túljutni a múlt fájdalmain is, anélkül, hogy gyökértelenné válnánk.

Megszabadulunk a fóbiáktól

Klausztrofóbia (zárt tértől, bezártságtól való félelem), agórafóbia (nyílt tértől való rettegés), aviofóbia (kóros félelem a repüléstől) vagy víziszony, pókiszony stb.. A fóbiák nagy számban fordulnak elő, és lényegük a beteges félelem, irtózás, ami fóbiás elkerüléshez vezet. Az elkerülés korlátozhatja mindennapi tevékenységeinket, ronthatja életminőségünket.

A kognitív-viselkedésterápiás módszerek (a káros, torz gondolkodás felismertetése éa megváltoztatása cselekedeteink tükrében) segítenek megszabadulni a fóbiáktól.  Körükbe tartozik újabban a virtuális valóság terápia, mely fokozatos belemerülést tesz lehetővé a félelmetes helyzetbe (programozók virtuális világokat hoznak létre ezen helyzetek bemutatására).  Repülési (avio) fóbia esetén pl. ez a módszer rendkívül sikeresnek bizonyult. Egyik fajta (külföldön kidolgozott) alkalmazása: virtuális szemüvegben először a repülőgépbe vezető folyosóra, majd a kabinba lépünk.  

Különböző módokon, pl. légző gyakorlatokkal, próbálhatjuk enyhíteni a stresszt. Kezdetben a repülő üres, az ajtók nem záródnak be, és szabadon „elhagyhatjuk” a gépet. A terápia vége felé bonyolódik a helyzet: egyre több utas „érkezik”, az ajtók záródnak, és a gép „felszáll”!  A virtuális valóság terápia már 12-15 ülés során segíthet.

Jól választunk partnert

Torkig vagyunk azzal, hogy mindig azonos típusú partnerhez vonzódunk, és arra gondolunk, hogy bármely eszközt felhasználnánk ennek elkerülésére? Nem ilyen egyszerű a dolog… Mert a szerelmi találkozások mindenekelőtt tudatalatti „távirányítónk” segítségével jönnek létre. Úgy gondoljuk, hogy mi választjuk meg a szerelmesünket, noha a valóságban a múlt bizonyos sémáit reprodukáljuk. Pl. gyermekkorban alábecsült az apánk. Így felnőttként másféle emberre vetjük ki a hálónkat. De a kezdeti kapcsolat lassan átalakul, és ismét alávetettnek érezzük magunkat. Ilyen esetekben a pszichoterapeuta lehetővé teszi a kapcsolat létrehozását a múlt és jelen között, ezen belül a gyermekkor vizsgálatát, beleértve a szülő-gyermek kapcsolat zavarait. Ennek segítségével már sokkal nagyobb az esélye a helyes párválasztásnak.

Kilábalunk a szomatizációs zavarokból

Amikor nem tudjuk kifejezésre juttatni lelki szenvedéseinket, szervezetünk megteszi helyettünk, különféle testi tünetek produkálása útján.  Pszichés okokra vezethető vissza pl. a lumbágó, gyomorfájás, has-hátfájdalom, szédülés, izzadás….és folytathatnánk a sort. A szomatizáció tehát a lelki zavarok orvosi szempontból megmagyarázhatatlan, testi tünetekben való megnyilvánulása. Helye és típusa egyszerre függ a fiziológiailag gyenge zónáktól, egyes szerveink sérülékenységétől és érzelmi állapotunk jellegétől (düh, szomorúság, szégyen…) A pszichoterápia a szomatikus kórképek esetében többek közt úgy segíthet, hogy helyes kérdésfeltevésre ösztönöz a tünetekkel kapcsolatban. Pl. „Lehet, hogy a hátfájdalmam oka egy nap mint nap nehezen elviselhető helyzet vagy személy?” Ezután a terápia során lehetővé válik az összefüggés feltárása az érzelmi tapasztalat és a tünetek között.

Forrás: Galenus