Mit kell tudni az antibiotikumokról?

2604

Némelyik elnyomhatja a fogamzásgátló tabletta hatását, más fényérzékenységet is okozhat, míg bizonyos antibiotikumokat csak vízzel szabad bevenni. Az antibiotikumok pusztíthatnak szervezetet védő, bélben található jótékony baktériumokat is.

Az antibiotikumok olyan hatóanyagok, amelyek az emberi szervezetben megtelepedett baktériumokat elpusztítják, vagy azok szaporodását gátolják. Amennyiben (csak) a baktériumok szaporodását gádulják a gyógyszerek, az immunrendszerre is feladat hárul, a meglévő kórokozókat a szervezetnek kell elpusztítania.

Szigorúan véve a definíciót, csak az élő szervezetek (pl. gombák) által termelt anyagok nevezhetők antibiotikumnak, ilyen a penicillin is, az első – 1928-ban Fleming által felfedezett – antibiotikum. Napjainkban azonban a kategóriák már összemosódnak, és antibiotikumnak nevezik a szintetikusan előállított baktériumellenes szereket is.

Az antibiotikum a baktériumok ellen hat

Az antibiotikumok a baktériumok egy bizonyos csoportjára/típusára hatnak. Attól függően, hogy hányféle baktérium ellen képesek hatékonyan fellépni, különböző spektrumszélességű antibiotikumok léteznek. Minden esetben szükséges meghatározni, hogy feltételezhetően vagy ténylegesen milyen baktérium okozta az adott fertőzést, és ennek megfelelően kell kiválasztani a leghatékonyabb gyógyszert. Ez a kezelőorvos feladata, és ennek fényében érthetővé válik, hogy baktérium okozta fertőzések esetén miért szükséges minden esetben orvoshoz fordulni, és miért csak receptre lehet antibiotikumokat kapni.

Ezért is veszélyes összevissza szedni az antibiotikumokat

A nem megfelelő antibiotikum nem pusztítja el a kórokozókat, a beteg állapota súlyosbodhat, ugyanakkor a gyógyszer okozta esetleges kellemetlen mellékhatásokkal is számolni kell. Az indokolatlan antibiotikum-szedés a baktériumok ellenálló képességét, ún. rezisztenciáját is fokozhatja, ami évek elteltével ahhoz vezethet, hogy a régen jól bevált szerek elveszítik hatékonyságukat, és egyes kórokozók által okozott fertőzések gyógyíthatatlanok lesznek.

A helyes adagolás

Az orvos által felírt antibiotikumokat általában 5–7 napig kell szedni, és ennek megfelelő a gyógyszerek csomagolása is. A kiszerelésekben például 10 tabletta/kapszula található, amennyiben 2×1-et kell szedni 5 napon keresztül az antibiotikumból; vagy 21 gyógyszeradag, ha 3×1 az adagolási séma egy héten át. Az antibiotikumokat az orvos által előírt ideig kell szedni. A rövidebb használat a fertőzés későbbi fellángolását eredményezheti!

Így vegyük be az antibiotikumot

A felnőtteknek tabletták, kapszulák állnak rendelkezésre, amiket eltörés, szétrágás nélkül, bő vízmennyiséggel kell lenyelni. Lényeges a vízzel való bevétel, ugyanis az antibiotikumok egy csoportjánál (pl. ciprofloxacin, ofloxacin, levofloxacin) a tejjel, tejtermékekkel (pl. joghurtitallal) való bevétel akadályozza a hatóanyag bélből való felszívódását és hatását. A bő folyadékfogyasztás fontos az antibiotikum-kúra teljes időtartama alatt, így pl. szulfonamid–trimetoprim kombináció szedése esetén ügyelni kell a napi több liternyi folyadékfogyasztásra.

A gyermekek részére viszonylag könnyen beadható ízesített, esetleg színezett antibiotikum-szuszpenziók készülnek. Ezeket felbontás után hűtőben kell tartani, és használat előtt felrázni. A pontos adagolást életkor vagy testtömeg alapján határozza meg a kezelőorvos.

Az antibiotikumok mellékhatásai

Az antibiotikumok esetén, attól függően, hogy milyen típusú hatóanyagról van szó, különféle mellékhatások léphetnek fel. Leggyakrabban gyomor- és bélrendszeri problémák, hasmenés, puffadás jelentkeznek. Ez azzal magyarázható, hogy az antibiotikumok elpusztítják a szervezetet védő, bélben található jótékony baktériumokat is, aminek eredményeként az emésztés is károsodik, kellemetlen hasi diszkomfortérzés jelentkezik.

A probiotikumok áldásos hatása

A gyógyszertárakban recept nélkül kapható probiotikumok vásárolhatók, amik segítenek a károsodott bélflóra helyreállításában. A probiotikumok szedése már az antibiotikum-kúra ideje alatt is javasolt, ügyelni kell azonban arra, hogy a probiotikumok és az antibiotikumok bevétele között legalább egy óra elteljen. Az antibiotikum-kúra befejeződése után egy héten keresztül ajánlott a probiotikumok szedése. A probiotikumok mellett, a jótékony baktériumok megtelepedését/ visszatelepedését segítő prebiotikumok szedése is hatásos, ilyen prebiotikumok például a növényi rostok.

A mellékhatásokkalm is számolnunk kell

Egyes antibiotikumok allergiás reakciókat váltanak ki az arra érzékeny egyéneknél, ez leggyakoribb a penicillinszármazékoknál. Minden betegnek tisztában kell lennie azzal, hogy penicillinérzékenységgel rendelkezik-e, és erről a receptet felíró orvost tájékoztatnia kell. Az antibiotikumok szedése során arra is oda kell figyelni, hogy némelyik (pl. doxiciklin, valamint a nevükben „floxacin”- ra végződők pl. ciprofloxacin) fényérzékenységet okozhat, így azok szedésének ideje alatt csak kalappal, napszemüveggel, ruhával elfedett testtel szabad napra menni, és a szoláriumozás sem javasolt.

Mivel az antibiotikumok általában a májban bomlanak le, befolyásolhatják más, ugyancsak a máj enzimjei által lebomló gyógyszerek hatásait is. A számos kölcsönhatás közül kiemelendő, hogy sok antibiotikum csökkentheti, akár fel is függesztheti az orális fogamzásgátlók hatását! A fertőzések gyógyítása és a rezisztencia leküzdése érdekében lényeges, hogy antibiotikumot mindenki csak orvosi utasításra szedjen, és otthoni, korábbról megmaradt készleteket tetszőlegesen senki ne vessen be bakteriálisnak vélt fertőzések esetén.

 

 


Dr. Budai Mariann

és

Dr. Dóczi István

szakgyógyszerészek