Az influenza világjárvány eddig mérsékelt súlyosságúnak tekinthet?. Amennyiben a H1N1 vírus genetikai szerkezetében nem következik be jelent?s változás, úgy Európában nem valószín? egy tavaszi-nyári járványhullám. Folytatni kell azonban az influenza elleni véd?oltási programot, mivel szórványosan el?forduló megbetegedésekre, kisebb helyi járványokra még számítani kell.

Az Európai Influenzafigyel? Szolgálat adatai szerint az Unió országai túljutottak az ?szi-téli járványhullám csúcsán. A világ számos területén (pl.: Kelet-Európa, Nyugat-Afrika, Közép-Ázsia) azonban még mindig terjed az új vírus. A déli félteke országaiban, pl. Ausztráliában pedig hamarosan elkezd?dik az influenza szezon. A szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a járványügyi helyzet alakulását ezekben a régiókban. Az Egészségügyi Világszervezet szakemberei rendszeresen tanácskoznak arról, hogy szükséges-e a készültségi szinten változtatni. Jelenleg a világjárvány hatos, azaz legmagasabb készültségi szintjét tartjuk fenn.

2010. február végéig gyakorlatilag a világ összes országából jelentettek laboratóriumi vizsgálattal meger?sített influenza A(H1N1)v eseteket. A bejelentett igazolt halálesetek száma világszerte meghaladja a tizenötezret, azonban ez csak a jéghegy csúcsa.

Az epidemiológiai adatok értékelése alapján nem valószín?, hogy Európában újabb tavaszi-nyári járványhullámra kerülne sor, amennyiben a pandémiás influenzavírus alapvet? tulajdonságai változatlanok maradnak. Szórványos megbetegedések természetesen el?fordulhatnak. Az elkövetkez? id?szak legvalószín?bb forgatókönyve szerint a vírus, ha lassan is, de terjedni fog a fogékonyak körében és kisebb közösségi járványok is kialakulhatnak.

Európában nagyobb pandémiás hullám 2010 ?szén-telén valószín?síthet?.
Az elkövetkezend? hónapokat két tennivaló határozza meg. Folytatni kell a pandémiás influenza elleni véd?oltási programokat világszerte, hiszen számtalan olyan ország van, ahol vagy csak mostanában kezdték el a véd?oltásokat, vagy még nem érték el a kit?zött nemzeti célt.

Elkezd?dtek továbbá azok az értékelések, amelyek célja a világjárvány elleni nemzetközi összefogás hatékonyságának vizsgálata. Az értékelés során a f?bb szempontok: az új vírus korai felismerése és a terjedés nyomon követése; a pandémia súlyosságának a korai értékelése; a járványügyi intézkedések tervezése és a döntéshozatal; végül, de nem utolsó sorban a kommunikáció és az információáramlás hatékonyságának vizsgálata.

Ezek az értékelések még folyamatban vannak, de néhány tanulság már körvonalazódik:
Az influenza világjárvánnyal szemben az egyes országok esélytelenek. Csak nemzetközi összefogással és összehangolt intézkedésekkel lehet eredményeket elérni.
A felkészülési tervek, útmutatók nagyon fontos kiindulási alapok, de – mivel nincs két egyforma járvány – az intézkedések meghozatalakor nagyfokú rugalmasságra van szükség az aktuális járványügyi helyzet és a pandémia súlyosságának függvényében.

A 2009-es influenza világjárvány összességében mérsékelt súlyosságúnak tekinthet?, ám nagy különbségek voltak az egyes országok között a következményeket tekintve. Ukrajnában és Mexikóban például súlyosabb következményei voltak a pandémiának. Jelent?s következménynek min?sül a magas halálozás, a GDP csökkenése, a nemzetközi utasforgalom csökkenése, továbbá fennakadások az egészségügyi ellátórendszer m?ködésében.

Az Európai Unió tagállamaiban a világjárvány viszonylag enyhe következményekkel járt eddig. Lehet egy országnak bármennyi oltóanyaga, ha az oltóanyag nem áll rendelkezésre id?ben ott, ahol a véd?oltásért kereslet mutatkozik. Ez történt pl. az Egyesült Államokban, ahol kezdetben, amikor az emberek sorban álltak az oltóanyagért, nem volt elegend? vakcina a véd?oltási célcsoportok számára.

Addigra viszont, amire elegend? mennyiségben szállítottak ki oltóanyagot, sokan elvesztették az érdekl?désüket, és nem mentek vissza az oltásért. A logisztika és a kommunikáció szerepe tehát minden bizonnyal felértékel?dik a véd?oltási programok tervezése során a jöv?ben.

Forrás: ÁNTSZ Kommunikációs F?osztály