Két nagy, jól látható görbület van nyílirányban: a háti szakaszon a gerinc domború. Az ágyéki szakaszon oldalirányból nézve homorulat alakult ki, mely az ágyéki gerinc teherbíró képességét biztosítja nagy er?k behatása (pl.súlyok emelése)esetén.

Bizonyos kóros esetekben a gerincnek ez a harmóniája megbomlik, és görbületek alakulnak ki. Amennyiben a kóros görbület oldalirányban jelentkezik, klasszikus értelemben vett gerincferdülésr?l (scoliosis) beszélünk. Az ilyen típusú gerincgörbülésnek két alapvet? formáját különböztetjük meg.

Egyik esetben az oldalirányú görbület lényeges csigolyadeformitással nem jár, nem jelentkezik a csigolyák elfordulása, emiatt a korrekciónak csontos akadálya nincs. Ezt a típust gyakran látjuk iskolás gyermekeknél, részben a hanyag tartással összefüggésben, de oka lehet a medence ferde állása is, melynek hátterében leggyakrabban valamelyik alsó végtag rövidültsége áll.

A görbület aktív izomer?vel jól korrigálható, így az elváltozás jóindulatú. Abban az esetben, ha a funkcionális scoliosist kiváltó ok hosszan fennáll, el?fordul a csigolyák csontos deformálódása is. Ilyenkor már teljes korrekció nem lehetséges. Emiatt fontos a kiváltó ok (pl. végtagrövidülés) kezelése.

A scoliosisok másik csoportjának jellemz?je, hogy a görbület megjelenésének id?pontjától kezdve a csigolyatest csontosan deformálódik (részben ék alakúvá válik, részben saját tengelye körül elfordul). Emiatt teljes korrekció már a folyamat kezdetén sem lehetséges. Ezt a fajta görbülettípust strukturális (szerkezeti) csoportnak is nevezzük. E csoportban is két nagyobb csoporttal találkozunk: ismert és ismeretlen okú scoliosisokkal.

Az esetek egy részében már születéskor is fennáll a scoliosis. Ennek oka rendszerint az anyaméhen belüli fejl?dés kóros volta. A csigolyák kialakulása zavart, emiatt ékcsigolya, blokkcsigolya alakul ki, ezek a görbület okai. Szerencsés esetben a kóros csigolyák úgy helyezkednek el, hogy durva, súlyosbodó görbületet nem okoznak, az esetek nagyobb részében azonban a kóros csigolyák gyorsan el?rehaladó, súlyos deformitással járó gerincferdülést eredményeznek. Emiatt agresszív kezelés indokolt akár f?z?kezeléssel, akár nagyon korai m?téttel.

A kés?bb jelentkez? scoliosisok egy részének oka ismert: ideg-izom betegségek, bizonyos anyagcsere-elváltozások, kromoszóma-rendellenességek, m?tét utáni állapotok stb. Ez a csoport az iskoláskorban jelentkez? görbületek kb. 30%-át foglalja magába. A maradék 70% keletkezésének pontos okát nem ismerjük és ezt a csoportot hívjuk idiopathias (ismeretlen eredet?) scoliosisnak. Okként felmerülnek öröklött tényez?k, enyhébb izombeidegzési zavarok, hormonelváltozások. A betegek dönt? többsége leány.

Az elváltozás felismerése történhet iskolai sz?réssel, gyermekorvosi vizsgálatkor, esetleg szül? által is. A betegség klasszikus tünete az ún. törzs-kar háromszög aszimmetriájának megjelenése, a vállak egy magasságban lév? normális helyzetének megváltozása, el?rehajláskor a mellkas szimmetriájának jól látható torzulása.

Biztos diagnózis csak röntgenfelvétel segítségével állítható fel. A röntgenfelvételen a görbület nagyságát is kifejez? szögértéket lehet mérni: enyhe esetben (20 fokig) els?sorban gyógytorna és úszás ajánlott. Ennek a célja a görbület domború oldalán lév? izmok er?sítése. Ezt a tornát szakember (gyógytornász) felügyelete mellett lehet csak végezni. Ha id?szakos kontroll alapján a görbület fokozódása észlelhet? (a görbület a 20 fokot meghaladja), gyógyf?z?t rendelünk.

A f?z? célja a gerincre bizonyos pontokon nyomás gyakorlása, mellyel a görbületet csökkenthetjük és a romlást megakadályozhatjuk. A f?z?viselésnek csak akkor van értelme, ha az legalább napi 20, de inkább 23 óra. Korábban az álltámaszos f?z?k kellemetlenek voltak, de a mai korszer? m?anyag f?z?k csak nagyon ritkán rendelkeznek álltartóval, és anyaguk miatt is sokkal komfortosabbak, a ruha alatt nem láthatók. F?z?kezeléssel általában a görbületek 70%-ának romlását meg lehet akadályozni, és a f?z?t a csontos érettség eléréséig (a gyors romlás veszélyének elmúlásáig) viselni kell.

Abban az esetben, ha a f?z?viselés ellenére a görbület fokozódik, általában 40 fok a határ, és f?leg, ha emellett a gerinc normális nyílirányú háti domborulata is csökken vagy elt?nik, mindenképpen korrekciós m?tét lehet?ségét is kell mérlegelni.

A mai ortopédia-lehet?ségek mellett a korrekciós m?tét nagy biztonsággal, elenyész? számú szöv?dménnyel végezhet?. A m?tét során a görbült gerincszakaszt alkotó csigolyákat általában kampók segítségével ragadjuk meg, majd a kampókat er?s rudakkal összekötve korrekciót tudunk végezni oly módon, hogy az oldalirányú görbületb?l minél többet korrigáljunk, a nyílirányú kóros görbületet pedig a normális görbület irányába változtassuk meg.

A hosszú távú eredményt a gerinc mellé betett csontok odaépülésével érjük el. Egy ilyen m?tét után általában még egyhetes kórházi tartózkodás megszokott, és a m?tét után 3 héttel a gyermekek ismét iskolába járhatnak. A m?tét után küls? rögzít?re nincs szükség, és jól elvégzett m?tét után rosszabbodás feln?ttkorban sem várható.

dr. Kállay Miklós
ortopéd sebész