Alvászavarok
Az alvás szervezetünk életfontosságú m?ködési folyamata. Egészségünket meghatározza, és szükséges jóllétünkhöz is. Legújabb megfigyelések és tudományos kutatások igazolják, hogy az alvás szoros kapcsolatban m?ködik az ébreszt? agyi szerkezetekkel, így szívesebben beszélünk az “alvás-ébrenlét rendszerér?l”.

Máig nem tudjuk, miért alszunk, de feltételezzük, hogy az él?lények fejl?désében, fennmaradásában célszer? m?ködés, mely az embernél igen magas szint? központi idegrendszeri szervez?déssel valósul meg, “szakosodott” idegsejtekkel, idegi összeköttetésekkel, kémiai közvetít?kkel és ?si hormonanyaggal, a melatoninnal.

Alvásszükségletünk nagy egyéni különbséget mutat, és életkoronként is eltér? jellegzetesség?. A teljes alvásid? újszülöttnél 13–17 óra, feln?ttnél 6–9 és 65 év feletti id?seknél átlagosan 6–7 óra.

A “civilizációs ártalmak” nagyban hozzájárulnak a mind gyakoribb alváspanaszok és alvászavarok kialakulásához: fokozódó többletstresszek, lelki-testi és környezeti ártalmak, zajok, sugárzások, kapkodó és feszült életmód, gyógyszerszedések, táplálkozási ártalmak, munka- és tevékenységváltozások, élvezeti szerek.

Mivel többen és hosszabban is élünk, tömeges problémává vált az id?södéssel velejáró alváspanaszok és alvászavarok kezelése is. Vannak megfigyelések, hogy az id?s városi emberek rossz alvása és testi betegségei, valamint csökkent társas aktivitása között szoros összefüggés van.

Ugyancsak összefüggés állapítható meg a korosodással csökken? melatonin-hormontermelés és alvászavarok között; számos hangulati, közérzetbeli és szervezeti szabályozásváltás mellett, mint pl. az alvási ciklus szakaszainak arányváltozásai.

Nagy eltérések vannak a szubjektíve megélt és panaszolt, valamint a korszer? vizsgálatokkal igazolt alvászavarok között, de minden esetben szakszer?en kell foglalkozni az alvás zavaraival, panaszaival egyaránt. Ezek leggyakrabban álmatlanságként jelentkeznek. Ide tartozik az elalvás, a folyamatos átalvás és a felébredés problémaköre, nagy egyéni különbségekkel, mind a panasz és tünetmegjelenés, mind az okok vonatkozásában.

Álmatlanság tünetét okozhatják testi-lelki zavarok, betegségek, környezeti ártalmak, konfliktusok, fokozott stresszhatások, ellen?rizetlen gyógyszerszedés, altatókkal, nyugtatókkal, élvezeti szerekkel, ajzószerekkel való visszaélések és nem utolsósorban az id?södés. Alvászavar esetében mindig szakszer? orvosi kivizsgálás indokolt, és csak ennek alapján lehet egyénre ill? megoldást adni.

Prof. dr. Iván László


Kapcsolódó anyagok:
Az alvászavar is gyógyítható