Anatómia

 

Az emészt?rendszer vagy tápcsatorna kb. 8 m hosszú, a szájnyílással kezd?d? és a béltekervényeken keresztül a végbélnyílással végz?d? cs?. Fels? szakasza a szájüreggel kezd?dik, a garatban, majd a nyel?cs?ben folytatódik. Középs? szakasza a gyomor és a vékonybél. Az alsó szakaszt a vastagbél képezi, mely a végbélbe megy át, és a gáttájékon a végbélnyílással végz?dik. A gyomor kb. 1 liter ?rtartalmú izomzsák, melynek feladata a táplálék raktározása és el?készítése az emésztéshez.

M?ködése

A gyomor a felvett táplálék átmeneti gy?jt?helye, amelyben a táplálék egy része felázás, a húsnem? táplálék pedig a köt?szöveti rostok (kollagén) emésztése révén teljesen híg péppé olvad szét.

A gyomor nyálkahártyája különböz? mirigyeket tartalmaz, amelyek nyákot, gasztrint, enzimeket és sósavat termelnek.

A gasztrin egy hormon, amely a nyálkahártyát gyomornedv-elválasztásra serkenti. A gyomor mirigyei 24 óra alatt kb. 1–2 liter gyomornedvet termelnek. A gyomor sósava a táplálékban lév? baktériumokat elöli, tehát sterilez? hatása van. Leglényegesebb funkciója, hogy apró mennyiségekben adagolja az így el?készített tartalmat a vékonybél kezdeti szakaszának, ahol az emésztés dönt? része zajlik.

Betegségei

A gyomorneurózis igen gyakori kórkép, sokrét? panaszokkal. A “gyomorideges” embereknek remeg a gyomruk és az idegállapotuktól függ?en esetleg bizarr fájdalmakat is éreznek.

A gyakran a has fels? részében jelentkez? éles, görcsszer? fájdalmat a gyomor falának rendellenes mozgása okozza, amit a vegetatív idegrendszer m?ködésének zavara idéz el?. A gyomorneurózishoz társuló gyomorégéshez hozzájárul, hogy a stresszben él? emberek a kelleténél gyakrabban nyúlnak a kávé, az er?s tea, az alkohol, ill. a cigaretta után, ami mind fokozott gyomorsavtermelést vált ki.

A gyomorneurózisban szenved? betegeknek nem a gyomrát kell els?sorban kezelni. A pszichoszociális stressz megszüntetése, a feszültség okául szolgáló probléma megoldása vezethet csak gyógyuláshoz.

Az akut gastritis a gyomor nyálkahártyájának heveny gyulladása (gyomorhurut), amelyhez gyakran a vékonybél hasonló megbetegedése is társul (gastroenteritis). Nagy mennyiség?, nem megfelel? étel elfogyasztása (gyomorrontás), baktériumok (f?leg szalmonella) vagy vírusok okozta fert?zés, mérgezések lehetnek az okai.

A túlzott alkoholfogyasztás is okozhat akut gastritist. Hányás, étvágytalanság, bevont nyelv, h?emelkedés, hascsikarás, hasmenés a legf?bb tünetek.

A krónikus gastritist (idült gyomorhurut) tulajdonképpen nem is tekintik valós betegségnek, annak ellenére, hogy igen gyakran alkalmazott diagnózis. A gastritist ma megnyugtató módon csak biopsziával lehet diagnosztizálni.

A biopsziával nyert minta szövettani vizsgálata a gyomornyálkahártya zsugorodását mutatja, ami csökkent savtermel?déssel járhat együtt.

A gyomorfekély (ulcus ventriculi) a gyomor nyálkahártyájának gyulladásos folyamata. Mindig szövetpusztulással jár, amikor is fekély képz?dik. Jellegzetes tünete a görcsös, nyomás érzetét kelt?, éles, szúró fájdalom. Gyomorfekély esetén a fájdalom és a nyomásérzet leginkább röviddel az étkezés után lép föl. Gyakoriak az éjszakai gyomorfájdalmak. Egyes fekélybetegeknél hiányoznak ezek a jellegzetes tünetek, lényegében jellegtelen emésztési panaszok, felböfögés és gyomorégés, néha émelygés és hányás uralják a kórképet.

A fekélybetegség legfontosabb kiváltó tényez?je kétségtelenül a pszichoszociális stressz, ami a túlzottan ingerelhet? vegetatív idegrendszeren keresztül a gyomornedv túltermel?dését idézi el?. A fekélybetegek gyakran szenvednek állandó b?ntudat, sikertelenség és konfliktusból ered? feszültség miatt.

A gyomor izomtevékenysége és a vegetatív idegrendszer kölcsönösen hatással vannak egymásra. Mivel a lelkiállapot a vegetatív idegrendszer m?ködését jelent?sen befolyásolja – a pszichés panaszok gyakorta jelentkeznek gyomortájékon. Ezért, akinek gyomorpanaszai vannak, gondolnia kell arra is, hogy tünetei hátterében lelki okok állnak.