Petefészek
A két diónyi méretű, 3 cm hosszú és 6�8 g súlyú mirigy a méh két oldalán helyezkedik el. A méhhel a petevezetékek és a kötőszöveti szalagok kötik össze. A petevezeték 10�12 cm hosszú, fonalszerű páros vezeték. Belső átmérőjük alig nagyobb egy szőrszálnál. Izomrostokban gazdag faluk azonban kellően tágulékony. Végük kiöblösödik és rojtokkal szegélyezett, körbeveszik a petefészket.

Működés

 

A petefészek női nemi mirigyként két fontos feladatot lát el: havonta termel egy petesejtet, valamint az ösztrogén és a progeszteron női nemi hormonokat választja ki. Működése a pubertással kezdődik és a menopauzáig tart.

 

A petefészek az agyalapi mirigy hormonjának ösztönzésére kezdi meg ciklikus működését, melynek folyamán a tüszők közül egy növekedésnek indul.

A megfelelő méret elérése után a tüsző megreped, és szabaddá válik a petesejt. Ez az esemény a tüszőrepedés vagy ovuláció. A petevezeték tölcsérszerű végén található rostok a kiszabaduló petesejtet �elkapják� és a vezeték belsejébe irányítják. A petevezeték féregszerű mozgása és a belső felületét borító csillószőrök segítségével továbbítják a méhbe. Amennyiben útközben a petesejt spermiummal találkozik és megtörténik az egyesülés, a petesejt megtermékenyült.

A tüszőérés során ösztrogénhormon termelődik. Az ösztrogén a vérárammal eljut a nemi szervekhez, és eljut a méhbe. Hatására a méh nyálkahártyája megvastagodik. A petesejtjét elvesztett tüszőben sárga pigmentanyagok rakódnak le. Ezután már sárgatestnek nevezik, és elkezdi a progeszteron termelését. A progeszteron hatására az ösztrogén által előkészített méhnyálkahártya alkalmassá válik az új élet kezdetét jelentő megtermékenyített petesejt befogadására.

Ha nem történt megtermékenyítés, és nem jött létre terhesség, a sárgatest 12�14 nap múlva elsorvad. A petefészekhormonok vérszintje lecsökken, miután a méh nyálkahártyája vérzés kíséretében leválik. Terhesség esetén a sárgatest akár 12 hétig is működhet, a terhesség fenntartása érdekében. Szerepét később a méhlepény veszi át. Felnőttkorban átlagosan 28 naponként érik meg egy tüsző és 14 nappal később válik szabaddá az ovuláció alkalmával.

Érdekességek

A női ivarsejtek már a születéskor rendelkezésre állnak. A leánycsecsemők petefészke közel 1 200 000 petesejtet tartalmaz. A pubertásra ezek nagy része elpusztul, és csak 30 000 marad. A pubertás és a menopauza közötti időben ebből is csupán kb. 500 petesejt szabadul ki a petefészkekből.

Betegség, megelőzés, gyógyítás

A petefészek-gyulladás és a petevezeték-gyulladás rendszerint a hüvely vagy a méh fertőzéseiből indulhat ki. A petevezeték-gyulladás különösen veszélyes, mert összenövéseket eredményezhet, megnövelve a méhen kívüli terhesség kockázatát. Késői szövődmény lehet a meddőség is, hiszen a petesejt vagy a megtermékenyített petesejt vándorlása akadályoztatva van. Kezelése során az orvos antibiotikumot rendel, a gyógyulást segíti az ágynyugalom és a meleg. A gyulladásos betegségek megelőzése érdekében fontos, hogy ne hanyagoljuk el a hüvelyi gyulladásokat.

A petefészekben ciszták rendszerint akkor képződnek, ha egy tüsző nem reped meg. Az ok feltételezhetően hormonzavar. Azokat a cisztákat, amelyek egyre nagyobbak és érzékenyebbek, műtétileg távolítják el.

A petefészekrák a negyedik helyet foglalja el a női nemi szervek rosszindulatú megbetegedései között. Alattomos betegségnek is nevezhetnénk, hiszen hosszú ideig növekedhet anélkül, hogy panaszt okozna. Gyógyítását műtéti úton végzik, rendszerint mindkét petefészek eltávolításával, amelyet kemoterápia követ. A rendszeres (évente végzett) nőgyógyászati és onkológiai szűrővizsgálatokon való részvétellel sokat tehetünk a korai felismerésért!