A munkahely is lehet gyógyító közeg
Magyarországon a cukorbetegség komoly népegészségügyi kihívás: statisztikák szerint 2025-ben a lakosság már mintegy tizede él diabétesszel hazánkban, és a fel nem ismert esetek aránya is magas. A november 14-i Diabétesz Világnap idei témája a „Cukorbetegség és a munkahely”, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka világa alapvetően befolyásolja a diabétesszel élők mindennapjait és jóllétét. Ebből az alkalomból a Budai Egészségközpont diabetológus szakorvosa gyakorlati tanácsokkal segít a munkavállalóknak és a munkáltatóknak egyaránt.
A munkahelyi jóllét tétje
A KSH adatai alapján már több mint 1,1 millió cukorbeteg van Magyarországon, akiknek a túlnyomó többsége 2-es típusú diabéteszes. Az azonosítatlan esetek aránya is magas, körülbelül 17 százalék – vagyis több százezren lehetnek, akik még nem tudnak a betegségükről. Riasztó, hogy a 18 év alattiak körében is folyamatosan nő az esetek száma.
A 2025-ös Diabétesz Világnap fókuszában a munkahelyi jóllét áll, hiszen a világon több millió munkaképes korú cukorbeteg él, akik nemritkán előítéletekkel, diszkriminációval, vagy akár kirekesztéssel is szembesülnek a munkahelyeken. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség adatai szerint négyből három érintett tapasztalt már szorongást, depressziót vagy más mentális problémát a cukorbetegsége miatt. A kampány célja tehát, hogy rávilágítson: a cukorbetegséggel élők számára szó szerint létfontosságú a támogató, elfogadó munkahelyi környezet kialakítása, testi és lelki egészségük, és ezáltal életminőségük javítása.
„A munkahelyi kultúra rendkívüli mértékben meghatározza a cukorbetegek életminőségét. Egy akárcsak 15 perces, kiszámítható étkezési szünet, egy csendes helyiség vércukorméréshez vagy inzulinbeadáshoz – ezek olyan lehetőségek, melyek hozzájárulnak az egészségvédelemhez – hangsúlyozza dr. Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus, foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.
Sok munkahelyről hiányzik az egészséges ételválaszték, a mozgás támogatása, a mentális egészség védelméhez szükséges háttér. A támogató környezet azonban nemcsak a diagnosztizált betegeknek, hanem a veszélyeztetetteknek is kulcsfontosságú. A megbélyegzés és a diszkrimináció felszámolásához nyílt kommunikációra és konkrét lépésekre van szükség – például egészséges étkezési lehetőségekre, rugalmas szünetekre, munkahelyi mozgásprogramokra, pszichológiai támogatásra.
Forrás: Budai Egészségközpont